A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében az Európai Unió Tanácsa ajánlást fogadott el a megfelelő minimumjövedelem tagállami bevezetésére. Légből kapott elképzelés-e a garantált alapjövedelem? Milyen társadalmi-éghajlati változások rajzolják újra az európai és a világtérképet? Mi köze van a szegénység felszámolásának a környezetvédelemhez és a nőkhöz? Könyvek hírek mellé.
A tanács hétfői közleménye szerint az ajánlás célja a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem mellett a magas foglalkoztatottság elérése.
A minimáljövedelem bevezetése az elegendő anyagi forrással nem rendelkezők számára az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a munkaképes lakosság munkaerőpiaci integrációját szeretné elősegíteni.
A tanács azt ajánlja, hogy a tagállamok határozzák meg a minimumjövedelem szintjét, figyelembe véve az összes jövedelemforrást, a háztartások sajátos szükségleteit és hátrányos helyzetét, az alacsony keresetűek vagy minimálbért keresők jövedelmét, az életszínvonalat, a vásárlóerőt, valamint az árszinteket és azok alakulását. A tanács javasolja továbbá, hogy a nemek közötti egyenlőségnek, a jövedelembiztonságnak és a gazdasági függetlenségnek a nők, a fiatal felnőttek és a fogyatékossággal élők esetében kérelmezni lehessen azt, hogy a minimumjövedelmet a háztartás egyes tagjainak nyújtsák.
Ajánlott emellett, hogy a tagállamok az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett legkésőbb 2030-ig fokozatosan érjék el a jövedelemtámogatás megfelelő szintjét. Az illetékes tagállami hatóságoknak továbbá rendszeresen felül kell vizsgálniuk és adott esetben ki kell igazítaniuk a minimumjövedelem szintjét.
A tanács közleményében végezetül kiemelte: az erős szociális védőháló nemcsak javítja a munkaerőpiactól leginkább eltávolodottak szociális és egészségügyi helyzetét, hanem tartós társadalmi és gazdasági előnyöket is biztosít az Európai Unió számára, igazságosabb, összetartóbb és ellenállóképesebb társadalmakat hoz létre - írja az MTI.
Olyan könyveket válogattunk, amelyekből kiderül, hogy légbőlkapott elképzelés-e a garantált alapjövedelem; hogy milyen társadalmi-éghajlati változások rajzolják újra az európai és a világtérképet, és hogy mi köze van a szegénység felszámolásának a környezetvédelemhez és a nőkhöz.
Rutger Bregman: Utópia realistáknak
Ez a könyv voltaképpen azt a kérdést járja körül, hogy létrehozható-e látnoki eszmékből valóban működőképes társadalom és amellett érvel, hogy nagyon is. A civilizáció összes mérföldkövéről - a rabszolgaság eltörlésétől a demokrácia kezdetéig - elmondható, hogy a többség szemében sokáig csupán utópisztikus fantáziának tűntek. Pedig az új utópiák, mint például a garantált alapjövedelem és a 15 órás munkahét, akár már a mi életünk során is valóra válhatnak. A könyvvel kapcsolatos vélemények is magukért beszélnek:
Caroline Criado Perez: Láthatatlan nők - Így vesszük semmibe a népesség felét az adatokra épülő világban
Amint az EU ajánlása is kitér rá, a minimáljövedelem bevezetésének egyik célja - más célcsoportok mellett - a nők helyzetének javítása, akik családon belüli erőszak miatt vagy egy válás után több szempontból is kitettek lehetnek a társadalmi szegregációnak. A Láthatatlan nők azt mutatja be, hogy ebben a többnyire férfiak által és férfiak számára tervezett világban szisztematikusan semmibe vesszük a népesség felét: feltárja a nemek közötti adatszakadékot, vagyis az ismereteinkben lévő hiányt, amely súlyos hatást gyakorol a nők életére.
Képzelj el egy olyan világot, ahol a mobilod nem fér el a kezedben; ahol az orvosod olyan gyógyszert ír fel neked, amely rosszat tesz a testednek; ahol rendszeresen előfordul, hogy a munkádat nem ismerik el eléggé.
Ha ezek közül legalább az egyik ismerősen hangzik, nagy valószínűséggel nő vagy.
Az újságíró Caroline Criado Perez a törvényhozástól a várostervezésig, az orvostudományi kutatásoktól a technológiai fejlesztésekig megdöbbentő történeteket és adatokat mutat be a világ minden tájáról. Az úttörő vállalkozásnak nevezhető Láthatatlan nők elolvasása után arra is más szemmel nézünk majd, amit magától értetődőnek tartottunk.
Tim Marshall: A földrajz hatalma - Tíz térkép, amely rávilágít világunk jövőjére
Tim Marshall új könyvében tíz olyan térséget térképez fel, amelyek ma, a nagyhatalmi versengés új korában befolyással lesznek a nemzetközi politikára. Ezek Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Királyság, Görögország, Törökország, a Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország és a világűr. Kiderül, hogy a Száhelben fennálló gondokból miért következik, hogy Európának belátható időn belül újabb menekültválsággal kell számolnia; hogy a 21. században miért a Földközi-tenger keleti medencéjét tartják a világ egyik leglobbanékonyabb térségének; és miért gondolják sokan úgy, hogy a világűr lesz a hatalmak összecsapásának következő színtere. A földrajz hatalma lebilincselő módon mutatja be, milyen módon formálta és formálja az emberiség múltját, jelenét és jövőjét a földrajz. "Szövetségek köttetnek, majd esnek szét. Lehetetlen megmondani, hogy a következő évek során pontosan merre billen a hatalmi egyensúly. Most még forog a kaleidoszkóp, darabkái nem állapodtak meg."
Tim Marshall, aki tudósítóként megjárta a közelmúlt háborúk sújtotta területeit, Falak című könyvében a globális politika aggasztóan gyarapodó jelenségét vizsgálja: látható és láthatatlan építményeinket, amik elválasztanak embereket, országokat, kultúrákat. Marshall szerint mindez a fejünkben lévő “ők” és “mi” fogalmi rendszeréből fakad, a falak új korszakában tájékozódni viszont első lépésben a megértéssel lehet. A Falakban Marshall ezért nyolc olyan térségbe kalauzol, ahol pontosan láthatjuk az identitás aktuális problémáit a világban.