Kora tavasztól folytatódik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő programja, amelynek során a szakemberek a lakosság bevonásával gyűjtenek adatokat a Magyarországon újonnan megjelenő veszélyes fajokról, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdai közleménye szerint a kutatók a nem őshonos fajokon túl idén a hazai kullancsokat is vizsgálják majd új, Kullancs a kertben elnevezésű programjukban, amelynek célja a városi környezet, a hazai őshonos kullancsfajok és az általuk hordozott kórokozók kapcsolatának feltérképezése.
Az ÖK kutatói ebben a projektben a kerttel rendelkező, elsősorban városi lakosokat kérik arra, hogy vegyenek részt a gyűjtésben.
A programra jelentkezni a kullancsfigyelo.hu honlapon található kérdőív kitöltésével lehet.
Az önkéntesek ezt követően egy csomagot kapnak, amely tartalmazza a kullancsgyűjtéshez szükséges eszközöket. A beküldött példányokat laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá, és a gyűjtők is visszajelzést kapnak.
Az így gyűjtött egyedek fontos adatokat szolgáltatnak a kutatók számára, akik laboratóriumi vizsgálatokkal a kórokozókkal való fertőzöttségüket is elemzik.
Az ELKH ÖK 2021-ben indított el Kullancsfigyelő programját, amelynek célja a klímaváltozás hatására Magyarországon is megjelenő nem őshonos - különösen a Hyalomma - kullancsfajok vizsgálata.
Ezek a fajok számos patogén terjesztésére képesek, ezek közül a leghírhedtebb az akár 30 százalékos halálozási aránnyal járó krími-kongói vérzéses láz vírusa.
Hazánkba általában vándormadarak útján érkeznek ezek a fajok, eredeti élőhelyük Magyarországtól jóval délebbre található, ám a klímaváltozás miatt a közép- és észak-európai éghajlat is egyre inkább megfelelő számukra.
A Hyalomma kullancsok
nagyobbak és gyorsabbak a Magyarországon megszokott kullancsoknál, pajzsuk egyszínű, sötét, lábuk látványosan sávozott.
A kutatás első évében mindössze két Hyalomma kullancsot azonosítottak Magyarországon, 2022-ben viszont már kilenc példányról érkezett bejelentés. A gyűjtés a kullancsok első megjelenésével már kora tavasszal elkezdődik. Az ekkor talált egyedeknek különösen nagy a jelentőségük, mivel ez arra utalhat, hogy nem közvetlenül vándormadarak segítségével érkeztek az országba, hanem itt teleltek át.
Az ELKH közleménye szerint mindkét kutatásról, és az eddigi évek eredményeiről a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon olvashatnak további információt az érdeklődők.
A rovarok elképesztő világának alaposabb megismeréséhez Anne Sverdrup-Thygeson rovarkutató szórakoztató stílusban megírt könyvét ajánljuk:
Mit tud egy átlagember a rovarokról? Azt talán igen, hogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Azt is biztosan, hogy vannak közöttük utálatos vérszívók és méhek nélkül nincsen méz. Az már azonban nem annyira közismert, hogy a méhek képesek megkülönböztetni emberi arcokat, látnak színeket, és eltáncolják egymásnak, hol található a táplálék. A hangyák szintén megtanítják társaiknak az élelemhez vezető utat; a selymes döglégy lárvája megtisztítja a sebeket; törpeszúnyog nélkül pedig nem lenne kakaó, így csokoládé sem. A könyvbe itt beleolvashatsz:
Anne Sverdrup-Thygeson rovarkutató szórakoztató stílusban megírt könyvében magával ragadó lelkesedéssel sorolja az elképesztő tényeket és történeteket a rovarok világából. Olvass bele!