Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában
sa

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

zöld sir_david_attenborough david_attenborough kihalás klímaváltozás könyvek hírek mellé

Az erdők, óceánok és nedves élőhelyek mind kiváló "karbonkutak", amelyek segítenek korlátozni az éghajlatváltozást. Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj szintén kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy betartható legyen a célul kitűzött legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.

A Nature Climat Change című lektorált tudományos folyóiratban hétfőn publikált tanulmány szerint, amelynek az elkészítésében nyolc ország tizenöt tudósa vett részt, a tengeri halak, bálnák, cápák, a szürkefarkas, a gnu, a tengeri vidra, a keleti pézsmatulok, az afrikai erdei elefánt és az amerikai bölény megóvása, illetve a kihalóban lévő fajok újbóli tenyésztése révén évente 6,41 gigatonna karbont lehetne megkötni.

A szén-dioxid kibocsátását csökkentő összes többi intézkedésekkel együtt évente így a szükséges mennyiség 95 százalékát lehetne világszerte kivonni a légkörből, hogy 2100-ra elérjék az 500 gigatonnát, amivel a globális felmelegedést az ipari forradalom előttihez viszonyított 1,5 Celsius-fokos növekedés alatt lehetne tartani, összhangban a párizsi klímaegyezmény egyik célkitűzésével.

David Attenborough utolsó figyelmeztetése a hatodik kihalás előtt
David Attenborough utolsó figyelmeztetése a hatodik kihalás előtt

Könyvben és filmben szegezi nekünk tanúvallomását David Attenborough: az Egy élet a bolygónkon tisztán, érthetően magyarázza el, milyen károkat okoztunk az élővilágban az elmúlt évtizedekben, és mit kell tennünk, hogy megmentsük önmagunkat. 

Tovább olvasok

Mivel a vadállatok a világ biomasszájából eredő karbontartalom mindössze 0,3 százalékáért felelősek, rendszerint nem veszik őket figyelembe a karbonkibocsátás számításánál. Oswald Schmitz, az amerikai Yale Egyetem tanára, a tanulmány fő szerzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy számos állatfaj jelentősen befolyásolhatná a karbonciklust, mivel 

jelenlétük 15-250 százalékos különbséget okozhat a növényekben és a talajban elnyelt és tárolt CO2 mennyiségében,

összehasonlítva olyan körülményekkel, ahol nem élnek ezek az állatok.

Szemléletes példa erre a Kongó medencéjének erdeiben élő elefánté, amely megeszi és üríti a karbonlekötésben rendkívül hatékony növények magjait, ezzel elő is segítve a csírázásukat. Egyúttal táplálkozás közben letapossák az aljnövényzetet, amivel helyet teremtenek a nagy fáknak, amelyek a legjobban tárolják a szén-dioxidot. Az elefántpopuláció növelése - 500 ezer és 1 millió közötti egyeddel - évente további 13 millió tonna karbon lekötését tenné lehetővé a tudósok becslése alapján. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az elefántok száma az elmúlt 31 évben 86 százalékkal csökkent. A kihalásuk viszont a karbonlekötés 7 százalékos - azaz összesen 3 milliárd tonnányi - csökkenésével járna egy 2019-ben készült korábbi tanulmány szerint.

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát
ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát
Tovább olvasok

Legnagyobb mértékben a halak járulnának hozzá a karbontároláshoz, évi 5,5 gigatonnával.

"Sürget a helyzet, mert éppen akkor veszítjük el számos állatfaj populációját, amikor felfedeztük, mennyire fontos szerepet játszhatnak az ökoszisztémákban a szén-dioxid megkötésében és tárolásában"

- hangsúlyozta Magnus Sylvén svéd biológus, természetvédő, a tanulmány egyik szerzője, aki az állatvilág hatékonyabb védelméért száll síkra.

A hírhez Sir David Attenborough klasszikusát ajánljuk, ami tavaly a klímaváltozásra és a tömeges kihalásokra vonatkozó információkkal frissítve jelent meg ismét.

David Attenborough

Az élő bolygó

Ford. Makovecz Benjamin, Park, 2022, 388 oldal
-

A Földön mindenütt van élet. A sarkvidéken és a sivatagban, az óceánok mélyén és a felhők felett, erdőségekben és síkságokon, sőt még a vulkáni bazalt kietlen lejtőin is élő szervezetek közösségei tanultak meg együttműködni az életben maradásért. A különféle élőhelyekhez való alkalmazkodás olykor rendkívüli lényeket szült: sétáló halakat, repülő kígyókat, röpképtelen madarakat, kannibál ebihalakat. Az élő bolygó az Élet a Földön után David Attenborough úttörő filmsorozat- és könyvtrilógiájának a második kötete. A gazdagon illusztrált, az ökológia és a biológia legfrissebb eredményeivel kiegészített új, átdolgozott kiadás jelenünk égető kérdéseiről is szól: a klímaváltozásról, a környezetszennyezésről, a tömeges kihalások témaköréről.

„Az óriáscápa nyolc méter hosszúra és akár négy tonna súlyúra is megnő, a szűrőin ezer tonna vizet képes átáramoltatni egyetlen óra alatt. Legföljebb öt kilométeres sebességgel halad, vagyis olyan lassan, hogy akik találkoznak egy-egy példánnyal, azt hiszik, a napsütötte felszínen lustálkodik, holott teljes sebességgel úszva buzgón táplálkozik.”