Négy év után ismét Magyarországra érkezett Jane Goodall etológus és környezetvédő, május 9-én az ELTE Lágymányosi Campusán mutatja be A remény könyve című kötetét (erről itt írtunk). A 89 éves Goodall máig aktív, kutatásaival megváltoztatta azt, ahogyan más fajokra tekintünk, az általa alapított Jane Goodall Intézet pedig a világ egyik legnagyobb nonprofit környezetvédelmi szervezete. Emellett létrehozta a Rügyek és Gyökerek nevű hálózatot, aminek célja a gyerekek bevonása a természetvédelembe.
Jane Goodall az egyik legismertebb természetvédő és etológus, aki a Föld nevű bolygó bölcs nagymamájaként kedvesen, de határozottan figyelmeztet minket: zárul az időablak, amíg még lehet valamit tenni a környezet és vele együtt az emberiség pusztulása ellen. Goodall történeteivel reményt ad és cselekvésre sarkall, erről szól A remény könyve című beszélgető kötet, melyet Douglas Abramsszel jegyeznek.
A bemutató előtt egy privát sajtóeseményen a 24.hu kérdezhette a kutatót, aki Greta Thunbergre vonatkozó kérdésükre elmondta, hogy butaságnak tartja, ha valakit a kora miatt támadnak, viszont kiritkát is megfogalmazott: “A Rügyek és Gyökerek programunk a cselekvésről szól, arról, hogy tűrjük fel az ingujjunkat, és álljunk munkának. A Fridays For Future ugyanakkor gyermekek ezreit vonja ki a napi, nélkülözhetetlen oktatásból. Számomra nem ez a helyes út.” Goodall szerint a tiltakozásnak az a formája, ami akadályozza az embereket a hétköznapi feladataik elvégzésében, nem jó irány, mert csak felbőszíti a társadalmat - szerinte inkább példát kell mutatnunk. A Rügyek és Gyökerek programban fák millióit ültetik el, önkéntesen segítik a szegényeket, a beteg gyerekeket, a menekülteket. A kutató szerint a pozitív szemlélettel és tettekkel a gyerekek a szüleik gondolkodását is képesek átalakítani.
A felvételen arról is beszél, milyen fontos szerepük van az erdőknek a klímaváltozás elleni küzdelemben, illetve a hőmérséklet és a csapadék szabályozásában.
A klímaváltozással kapcsolatos reménytelenséget megfogalmazó jóslatokról és attitűdről is kérdezték, ám Goodall szerint soha nem tudhatjuk, mikor jön el egy olyan tudományos áttörés, amivel radikálisan csökkenthetjük a kibocsátásunkat vagy véget vethetünk az ipari mezőgazdaság mostani pusztításának. Addig is a kulcs szerinte a cselekvés, az összefogás az ujjal egymásra mutogatás helyett. Szerinte mindenki felelős, a politikusok, a nagyvállalatok és az átlag fogyasztó is. “Az biztos, hogy a kapitalizmusnak át kell alakulnia, ha életben akarunk maradni. Ebből a szempontból is a fiatalokban reménykedem, mert ők értik a helyzetet” - mondta, szerinte az egyre nagyobb és nagyobb vagyon helyett be kellene érnünk azzal, ami elegendő a fennmaradásunkhoz.
Goodall szerint a tudományos eredményekben kételkedők közül valójában sokan hisznek a tudományban, csak nem ezt helyezik előtérbe. „Sok vállalat régóta tökéletesen tisztában van vele, hogy mit művel, azonban a profitra törekednek” - mondta Goodall, és az ExxonMobilt hozta példának. A olaj- és gázvállalat szakértői a belső dokumentumokban már évtizedekkel ezelőtt jelezték a globális felmelegedést, a cég viszont a gazdasági érdekeket helyezte előtérbe. Hogy hogyan érhetnénk el a fordulatot, azt a kutató nem tudta megmondani, azt viszont kifejtette, hogy az ember képes akár drasztikus változtatásra is, ezt az élete során többször is megfigyelte, szerinte így elsősorban akaratra és reményre van szükség.
„Azt szokták mondani, hogy az emberek és a többi állat között a fő különbség az értelem robbanásszerű fejlődése. Ám úgy tűnik, amilyen okosak vagyunk, amilyen csodálatos eredményeket értünk el, úgy veszítettük el a bölcsességünket.”
Goodall életszemléletében nagyon fontos az elfogadás is, a Rügyek és Gyökerek programjai a természetvédelem mellett mások kultúrájának megismerésére is ösztönöznek. „A gyermekek megértik, hogy vannak sokkal fontosabb dolgok, mint az ember bőrszíne, nyelve, nemzetisége vagy a vallása. A tény az, hogy mindannyian emberek vagyunk, mind szeretünk, mind sírunk, mind vérzünk, egy családot alkotunk.”
Goodall szerint senki, a magyarok sem feledkezhetnek meg arról, hogy
a mindennapi életünknek is hatásai és következményei vannak.
„Ha mindenki elkezd etikusan dönteni arról, hogy mit vásárol, mit eszik, mit visel, miként viselkedik az emberekkel és más állatokkal, akkor egy jobb világ felé indulhatunk el. A legfontosabb üzenetem mégis az, hogy ne adjuk fel a reményt, mert ha mind feladjuk, akkor elvesztünk” - mondta, és a tapasztalataira hivatkozva hozzátette, rengeteg a pozitív példa és eredmény, így szerint a média feladata is, hogy ezeket is bemutassa, mert az ösztönözné a kedvező folyamatokat és cselekedeteket.