Kevés állat mutat annyi ragaszkodást és hűséget az ember irányába, mint a kutya. Egy új tanulmány azonban most azt bizonyítja, hogy ugyanez az ember-állat kötődés a farkasokban is kialakulhat. Honnan lehet ismerős ez a kötődés? Könyvek hírek mellé.
Bár korábbi tanulmányok is feltételezték, hogy létezik, a farkasok és az emberek közötti kötődésről nem sok korábbi kutatás született, és az eredmények is eltérőek voltak. A mostani kutatásban olyan kutyákat és farkasokat teszteltek, akik születésüktől fogva azonos körülmények között éltek, nevelkedtek.
A kutyákat 40 000 és 15 000 évvel ezelőtt háziasították a mára már kihalt farkasfajokból, és a kutatók szerint eredményeik új megvilágításba helyezhetik, hogy mely tulajdonságok fejlődtek ki a háziasítás során, és melyek voltak azok, amelyek eleve ott voltak.
"Az emberhez való kötődést mutató farkasok szelektív előnyt élvezhettek a kutyák háziasításának korai szakaszában" - mondja Christina Hansen Wheat etológus, a tanulmány vezető szerzője a svédországi Stockholmi Egyetemről. A tanulmány 12 alaszkai husky kutya és 10 európai szürke farkas (Canis lupus) reakcióit és viselkedését vizsgálta az úgynevezett Strange Situation Test (Furcsa helyzet teszt) során, amely egy bevett tudományos teszt, és eredetileg gyermekeknél használtak a gondozójukhoz való kötődés megítélésére, majd 20 évvel ezelőtt adaptálták kutyákra (és ebben az esetben farkasokra).
Miután a kutyákat és a farkasokat 10 napos kortól 23 hetes korukig képzett gondozók nevelték, a kutyákat és a farkasokat egy nagyjából 15 perces kísérletnek vetették alá. Ebben a farkasok és kutyák elsődleges női gondozója egy idegen nővel felváltva ment ki-be egy szobába, és foglalkozott az állatokkal, akár aktív játékkal, akár simogatással.
A kutyákhoz hasonlóan a farkasok is több szeretetet mutattak, több időt töltöttek az ismerős személy üdvözlésével, és több testi kontaktust vállaltak. Az ismerős személyt nagyobb valószínűséggel követték az ajtóig, amikor távoztak.
"Nagyon egyértelmű volt, hogy a farkasok a kutyákhoz hasonlóan az ismerős személyt részesítették előnyben az idegennel szemben" - mondja Hansen Wheat.
"De ami talán még ennél is érdekesebb volt, hogy míg a kutyákra nem volt különösebb hatással a vizsgálati helyzet, addig a farkasokra igen".
A kutyákhoz képest a farkasok több stresszel és félelemmel kapcsolatos viselkedést mutattak az idegenekkel szemben,
beleértve a járkálást, a guggolást és a farok behúzását. Ezek a viselkedések egybeestek azzal, amikor az idegen belépett a szobába, illetve amikor az idegen és a farkas az ismerős személy nélkül tartózkodott a szobában.
Amikor az ismerős ember visszatért a szobába, ezek a viselkedések kevésbé voltak kifejezettek. Más szóval úgy tűnt, mintha az ismerős ember egyfajta "szociális pufferként" működött volna a farkas számára.
A tudósok továbbra is vizsgálják, hogy a kutyák és a farkasok miben hasonlítanak és miben nem, hogy megpróbálják megérteni evolúciós történetüket - de úgy tűnik, hogy az emberekkel való kötődés tekintetében van néhány kulcsfontosságú hasonlóság. A különbségek azonban olyan területeket sejtetnek, amelyeket a jövőbeni kutatások során tovább kell vizsgálni.
"A korábbi tanulmányokkal együtt, amelyek fontos hozzájárulásokat tettek ehhez a kérdéshez, úgy gondolom, most már helyénvaló elgondolkodni azon, hogy ha a farkasoknál létezik az ember által irányított kötődési viselkedés variációja, akkor ez a viselkedés a kutyák háziasítása során kifejtett korai szelekciós nyomás potenciális célpontja lehetett" - mondja Hansen Wheat.
Az új kutatások mellett számos könyv is feldolgozta már ember és farkas viszonyát, ezekből válogattunk.
(A kutatás az Ecology and Evolution című folyóiratban jelent meg, mi pedig a Science Alert cikke alapján dolgoztuk fel.)
Elli H. Radinger: A farkasok bölcsessége - Mire taníthatnak bennünket a vadon lakói?
Ford. Malyáta Eszter, Park, 2020, 272 oldal
A farkasok együttérzően törődnek öreg és sérült társaikkal, szeretetteljesen nevelgetik az utódaikat, és képesek mindenről megfeledkezve játszani. Gondolkodnak, terveznek, és intelligensen kommunikálnak egymással. Elli H. Radinger, népszerű német farkasszakértő izgalmas történeteket mesél róluk, amelyekben olyan értékek jutnak központi szerephez, mint a családközpontúság, a bizalom, a türelem, a vezetői képességek vagy a tudatos figyelem. A farkasok bölcsessége inspiráló könyv az erdeinkbe lassan visszatérő négylábúakról.
Elli H. Radinger (1951) Németország legnevesebb farkasszakértője, 1990-ben megalapítja a Wolf Magazint, tudását könyvekben, workshopokon és előadásokon adja tovább. Ma Shira nevű kutyájával a hesseni Wetzlarban él, de az év nagy részét az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban tölti, ahol közelről figyeli a vadon élő farkasokat. Itt bele is olvashatsz a könyvébe.
Szeresd a családodat, gondoskodj azokról, akiket rád bíztak, soha ne add fel, és soha ne szűnj meg játszani - íme néhány dolog, amit a farkasoktól eltanulhatunk. Olvass bele!
Tovább olvasokRudyard Kipling: A dzsungel könyve
Rudyard Kipling (1865-1936) nem A dzsungel könyve miatt kapta meg 1907-ben - az első angol nyelvű íróként - az irodalmi Nobel-díjat, de bő 150 évvel a szerző születése után nyugodtan kijelenthető, hogy - a Ha... című vers mellett - ez a novellagyűjtemény Kipling legismertebb műve. A gyerekeket, akik először olvassák a Maugliról, a szioníi farkasfalkáról és az indiai dzsungel többi lakójáról szóló elbeszéléseket, elbűvölik az izgalmas, kalandos történetek; aztán később azok, akik felnőttként újra kézbe veszik A dzsungel könyvét, rádöbbennek, hogy micsoda mélységek rejlenek ezekben az oly egyszerűnek tűnő novellákban. Kiplingnek ezt a művét számtalan formában feldolgozták, több film és rajzfilm, de még musical is készült belőle - ez is mutatja, hogy időtálló remekműről van szó. A Helikon kétkötetes kiadásában a novellák az eredeti sorrendben olvashatók új, a korábbiaknál pontosabb fordításban.
Jack London: A vadon szava
Jack London első nagy sikere és mindmáig legolvasottabb regénye A vadon szava (1903), amely egy fagyvilágba hurcolt, majd farkassá kényszerülő kutya kalandjaiban a teremtés leginkább csalódást keltő lényének, az embernek állít tükröt. Buck története mellett az író más „északi” elbeszélései is a természettel és önnön vágyaikkal magukra maradt hősök mitológiáját alkotják, egyfajta „északi Odüsszeiát”, ahogy az író egyik címében is jelzi szándékát. A ciklus központi figurája a beszélő nevű Malemute Kid, akinek folyamatosan tanúskodnia és döntenie kell élet-halál kérdéseiben. A Kossuth Kiadó 15 kötetben jelenteti meg az életmű legjavát, megtoldva a sorozatot Irving Stone káprázatos Jack London-életrajzával.