A szavazásokkal, illetve a választásokkal a szervezők arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy a klímaváltozás, a vegyszerhasználat és más emberi döntések veszélyeztetik az őshonos fajokat. Könyveket ajánlunk a hír mellé.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal, évenként váltakozva az Év hüllője, Év kétéltűje program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban, írja az MTI.
Az MME tájékoztatása szerint a tavaly nyári internetes lakossági szavazáson (amire mi is hívtuk az olvasóinkat) a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara.
A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak 15 százalékát teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles, nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben.
Az év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. A Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert magyarországi kétéltű, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik.
Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen
a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is.
A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba, amely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Magyarországon a kórokozót eddig nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amelyet az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál.
Az idén indult Év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben Magyarország egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül.
A fecskefarkú pillangó világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb.
Három nemzedéke áprilistól - melegebb években már márciustól - repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és
az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott.
A borzas lent választották 2023-ban az Év vadvirágának az online szavazáson, amelyet a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület bonyolított le a Magyar Biológiai Társasággal közösen. A borzas len (Linum hirsutum) a voksok 60 százalékát kapta, jelentősen megelőzve a tarka nőszirmot és a selymes peremizst. A szavazásra jelölt 3 hazai növényfaj a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődtek, így a szervezők ezen élőhelyek fontosságára és megőrzésük lehetőségeire kívánják felhívni idén a figyelmet. Mint írják az Év vadvirága kezdeményezés célja a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése és védelme.
A borzas len Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj. Hazánkban a fajjal száraz gyepekben, sztyepréteken, meszes homokpusztagyepekben, ritkábban száraz tölgyesekben találkozhatunk. A borzas len 50-80 centiméter magas, felegyenesedő szárú évelő növény. Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke ötezer forint.
Ha többet szeretnél megtudni az élőlényekről, amik itt élnek velünk, az alábbi köteteket ajánljuk:
Magyar Madártani Egyesület: Magyarország madáratlasza
A 2021-ben megjelent Magyarország madáratlasza című könyv a 420 hazánkban addig természetes úton előfordult madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket foglalta össze. A kiadvány főként a Madáratlasz Program (2014–2018) és a Mindennapi Madaraink Monitoringja (1999–2018) adatai alapján készült, de a ritkaságok valamennyi ismert megfigyelését feldolgozza. Újdonsága az a mintegy 1700 térkép és grafikon volt, amely a több száz felmérő által gyűjtött 30 millió adatrekord modern számítógépes feldolgozásával született. A nemzetközi szinten is kiemelkedő modellezéssel előállított térképek és grafikonok a 64 szerző által készített fajleírásokkal együtt a lehető legteljesebb képet adták a vadon élő hazai madárfajok helyzetéről. Az első kiadás sikere nyomán a Magyar Madártani Egyesület elkészített egy második, javított és kiegészített kiadást is, az időközben beérkezett adatok alapján pontosítottak egyes ponttérképeket és az időközben újonnan megfigyelt madárfajok bemutatásával bővült a 800 oldalas kiadvány. A könyvben angol nyelvű összefoglalók és képaláírások is találhatók.
Anne Sverdrup-Thygeson: Terra Insecta - Miért csodálatosak és nélkülözhetetlenek a rovarok?
A rovarkutató kötete remek példája annak, hogyan lehet egy ismeretterjesztő könyv szórakoztató és olvasmányos. A szerző a száraz adatok helyett figyelemfelkeltésre fókuszál, a rovarokról alkotott közvéleményt pedig érdekes tényekkel igyekszik az ellenkezőjére fordítani. Tudtad, hogy az emberen kívül csak egyetlen faj tart háziállatot? A hangyák például úgy gondoskodnak a levéltetvekről, mint mi a kutyákról, de az is kiderül, hogy a természet és az internet sokkal jobban hasonlít egymásra, mint gondolnánk. A növények a wood wide weben, azaz a földalatti hálózaton keresztül kommunikálnak egymással, de szó esik a kakaóvirágot beporzó rovarokról is, amik nélkül nem jutnánk többé csokoládéhoz. A kötetbe ITT beleolvashatsz:
Anne Sverdrup-Thygeson rovarkutató szórakoztató stílusban megírt könyvében magával ragadó lelkesedéssel sorolja az elképesztő tényeket és történeteket a rovarok világából. Olvass bele!
Kis Szabolcs: Vadvirágok - Természetbarátok zsebkönyve
Járj nyitott szemmel a természetben, és ismerd meg a hazánkban megtalálható legfontosabb vadvirágokat! Ez a könnyen forgatható zsebkönyv minden természetjáró hasznos útitársa. A könyvben található leírások segítségével csaknem 90 vadvirágot azonosíthatsz be.
Alexandra Rigos: Hüllők és kétéltűek - Gekkók, békák, varánuszok
A hüllők és a kétéltűek valódi túlélőbajnokok: szinte mindenütt megtalálhatók, ősidők óta másznak, csúsznak, úsznak a Földön. A népszerű Mi micsoda-sorozathoz tartozó könyvből kiderül, milyen gondoskodóak a békák, vagy hogyan tud vízen járni a gyík. És megtudhatod azt is, hogy van olyan kétéltűfaj, amelyik sohasem lesz felnőtt, és azt is, hogy még a sivatagban is előfordulnak varangyok.