Lassan húsz éve, hogy az Ausztrália nyugati partjainál, Bunbury közelében rákászkodó Russel Dawson észrevette, hogy az ottani palackorrú delfinek megdézsmálják a csapdákba kitett élelmet. A csalitolvajokat most először sikerült lefilmezni, írja az ABC nyomán a Qubit. Könyvek hírek mellé.
Az állati intelligencia egyik szép példája, hogy hiába próbált Dawson a kollégáival bonyolultabb csapdákat felállítani a rákoknak, a delfinek így is rájöttek, hogyan férnek hozzá az ennivalóhoz. Dawonéknak persze mindez elég frusztráló volt, hiszen a megélhetésükről volt szó – ráadásul a dolog az állatvédők figyelmét is felkeltette, akik aggódtak, hogy az összetettebb csapdákban az állatok megsérülhetnek, és akár el is pusztulhatnak.
A helyzet felkeltette a dokumentumfilmes Rodney Peterson figyelmét, aki felajánlotta a Dolphin Discovery Centernek, hogy megpróbálja filmre venni a tolvajokat – most először ez sikerült is. A videót itt tudod megnézni:
Ha az állatok lenyűgöző intelligenciájáról olvasnál, ezeket a könyveket ajánljuk:
James Bridle: Az emberi intelligencián túl - Állatok, növények, gépek: a földi értelem nyomában
Emlékezhet-e egy növény? Felismeri-e magát egy elefánt a tükörben? Építhetünk-e rákokból számítógépet? Első látásra a fenti kérdések között nincs összefüggés, valójában azonban mind ugyanarra irányulnak: hogyan működik a nem emberi intelligencia. Évezredeken keresztül úgy véltük, az értelem képessége csak az emberre jellemző, de a körülöttünk lévő világban megtalálhatók az intelligencia más formái, amelyek mindig is itt voltak velünk a Földön, csak eddig nem vettük észre őket. Nem olyan régóta pedig egy újfajta értelmet fejlesztünk: a mesterséges intelligencia az elmúlt években teljesen átalakította az életünket, a nyilvánvaló előnyei mellett azonban egyre inkább látszanak a korlátai és a veszélyei is. Mit tanulhatunk a különböző értelmes létezőktől?
Sally Boysen: Bolygónk legokosabb állatai
Vajon az állati intelligencia olyan, mint az emberi intelligencia? Hogyan tanulják meg egyes állatok az eszközhasználatot? Képesek az állatok megtanulni egy nyelvet? Beszélhetnek is hozzánk? Tudnak önmagukról? Vannak érzelmeik? Tudnak számolni? És ha igen, miért? Mindenki ismer olyasvalakit, akinek van egy okos kutyája, és mindnyájan hallottunk már a delfinek, elefántok és majmok, illetve papagájok, hangyák és méhek intelligenciájáról. De mit is jelent ez az intelligencia? Honnan tudhatjuk, hogy melyik állat "okos", és hogyan használják felsőbbrendű intelligenciájukat mindennapi életükben? A kötet figyelemreméltó és az "okos" állatokra vonatkozó kutatásokat gyűjtött össze, a szerző pedig az állati kogníció világszerte elismert szaktekintélye.
Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek
Csányi Vilmos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül pillantanának be a kutyaetológia világába. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angol, német, olasz, szlovák és orosz nyelven is megjelent a kötet. Az új kiadás tartalmaz néhány új, érdekes tényt is, amelyet az ELTE etológia tanszékének kutatói fedeztek fel az utóbbi években. Módszereiket átvették külföldi laboratóriumok, és ma már a tudományos közösség is elhiszi, hogy egyben s másban a kutya az emberre hasonlít. Tehát nem csupán hangzatos cím, hanem kutatási eredmények támasztják alá azt, hogy a kutyák szőrös gyerekek. A szerzővel készült interjúnkat itt találod:
Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.
Fotó: Cloudette-90/Wikipedia