Billenőajtóval fedett postaláda felszerelésével, valamint a környékre kihelyezett mesterséges odúkkal megelőzhető a széncinegék postaládákba való fészkelése, amely Magyarországon gyakorinak számít, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) minden évben érkeznek bejelentések arról, hogy a széncinegék előszeretettel fészkelnek postaládákba. A megfigyelések alapján a jelenség országosan gyakorinak tekinthető, és idén először márciusban lehet rá számítani, de a nyár második feléig is előfordulhat, figyelmeztet az egyesület.
A madarak beköltözése elsősorban billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű, B-típusú mesterséges odúkkal előzhető meg. Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a levélszekrény rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni, mert a bedobott küldemények veszélyeztetik a madarakat. Ilyenkor a kotlás és a fiókanevelés körülbelül
egy hónapnyi időtartamára fel kell szerelni egy alternatív levélgyűjtőt a madarak által elfoglalt mellé,
valamit jó, ha a tulajdonosok kifüggesztenek egy tájékoztatót is a postás számára.
A széncinege a legtermetesebb és a legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. A klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányfajokat, például törpedenevéreket és énekesmadarakat, elhullott nagyvadak tetemeit, nagyobb ragadozómadár által elejtett pockokat is fogyaszt. Évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel, ezért más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe is szívesen költözik. Ilyen a levélszekrény, de találták már fészkét kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben, utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is.
A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van.
Ennek hátterében az áll, hogy a széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. A Magyarországon elterjedt, hagyományos levélszekrények a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúk. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják, és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek.
Ha a cinkékről, illetve Magyarország madarairól szeretnél többet megtudni, az alábbi könyvet ajánljuk:
Az eredeti kötet az idén elhunyt Schmidt Egon író, ornitológus első könyveként, 1970-ben jelent meg, s óriási sikert aratott. A 2009-ben Kossuth-díjjal is kitüntetett szerzőnek azóta mintegy 70 műve látott napvilágot, melyek az állatokról - elsősorban madarakról - szólnak, s tükrözik mély természetszeretetét, lelkes rajongását a madarak s elhivatottságát a madárvédelem iránt. Számos könyvében hitet tesz a "nagybetűs" Természet, a madárvilág megóvása mellett. Az alkotó, gondolkodó s a természetet közelről ismerő szerző írásainak célja mindig "az ezerarcú, de sajnos ezer sebből is vérző" természet védelme, féltő szeretete. A Madarakról - mindenkinek könnyed stílusú, olvasmányos munka, melynek nagy előnye, hogy nem a szerző által kieszelt témákat pendíti meg, hanem azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket érdeklődők tettek fel a Magyar Madártani Egyesület tájékoztató telefonvonalán. A kötet beszél a seregély hangutánzó képességéről és gazdasági problémáiról, az urbanizált környezetben élő fekete rigók fiókáiról és általában a madárfióka-etetésről, majd az egész madárurbanizáció-kérdésről, a dunai sirályokról, a budapesti verebekről. A könyv további témái közé tartoznak a budapesti parkok téli madárvendégei, az amatőr madármegfigyelés módjai, a madarak téli gondozása, etetése, a madártelepítés. A szerző bemutatja az egyre fogyatkozó számú fajokat, a puszta madarait, tájékoztat ad a madárvonulásról, a gyűrűzésről, valamint a természetvédelem madártani vonatkozásairól. Végül a könyvet színesíti, hogy néhány szó esik a,.repülő drágakövekről", a kolibrikról. A csaknem fél évszázada megjelent művet aktualizált tartalommal és a kiváló természetfotósok friss felvételeivel jelent meg.