Évtizedekkel a ChatGPT születése előtt különös levelek jelentek meg a Manchesteri Egyetem számítógéptermének falán. Íme az egyik:
„Drága Egyetlenem, Te vagy az én mohó társas érzésem. Szeretetem kíváncsian csüng szenvedélyes kívánságodon. Kedvelésem eped a szíved után. Te vagy vággyal teli együttérzésem: gyengéd kedvelésem. Tiéd gyönyörrel, MUC”
Furcsa üzenet, ehhez kétség sem férhet – és még furcsább, ha megfejtjük az aláírást: MUC, vagyis Manchesteri Egyetemi Komputer. Ez a szerelmeslevél ugyanis nem más, mint a világ egyik első számítógép által generált szövege.
A két matematikus
A korszakalkotó kísérlet mögött a legendás Alan Turing, valamint barátja és munkatársa, Christopher Strachey álltak. A két matematikus a harmincas évek közepén, a Cambridge-i Egyetemen ismerte meg egymást.
Turing, aki ekkor mesterdiplomáján dolgozott, már ünnepelt zseninek számított;
meghívást kapott a Princetonról, hogy ott végezze el doktori képzését, később pedig beválasztották a híres Bletchley Park kódtörői közé.
Strachey ezzel szemben kifejezetten gyenge tanuló volt, akit rossz jegyei miatt egyetlen mesterképzésre sem vettek fel. Ennek ellenére tovább tanult, és az ötvenes-hatvanas évekre a számítástechnika egyik legkreatívabb, legragyogóbb tudósává vált.
Az évek folyamán Turing és Strachey barátsága elmélyült, és a két tudós egyre többet dolgozott együtt. Leveleikben, melyek nagy része elveszett,
programozási problémáikról és a mesterséges intelligenciához fűzött reményeikről írtak egymásnak.
A két matematikusban, akiket összekötött a mesterséges intelligencia iránti szenvedélyes érdeklődésük, ma a számítástechnika két legfontosabb meleg tudósát tiszteljük. Ugyanakkor a terület meleg közössége nem korlátozódott rájuk: ide tartozott Robin Gandy, Norman Routledge és Peter Landin is.
A szabad akarat kérdése
1951. május 15-én Turing rádiós előadást tartott a BBC-n Képesek a digitális számítógépek a gondolkodásra? címmel.
Egy számítógép képes a tanulásra, képes a fejlődésre, és idővel egyedi intelligenciája is megmutatkozik – mondta Turing. Azonban van egy bökkenő: csak azt teheti, amit az emberi programozó kijelöl számára. Nem rendelkezik tehát szabad akarattal.
„Úgy tűnik, az agyhoz hasonlatos működéséhez szükség van a szabad akaratra, azonban a digitális számítógép viselkedése teljes mértékben előre meghatározott” – magyarázta.
A probléma megoldására Turing egy trükköt javasolt.
Ha a számítógépet ellátnák egy rulettkerékhez hasonlatos funkcióval, és így véletlenszerűen válogathatna a rendelkezésre álló változókból, működése egyedinek tűnhetne.
Az előadás után Stachey lelkendezve írt Turingnak. Levelében biztosította barátját arról, hogy az általa felvetett probléma rendkívül izgalmas és minden valószínűség szerint sokak számára provokatív, ugyanakkor „elképesztően jól illik” saját gondolatmenetéhez.
Strachey levelei
Még ugyanebben az évben a két tudós együtt dolgozott a Mark 1, az akkor létező egyik legnagyobb számítógép programozásán. Sikeresen elérték, hogy a gép – a világ történetében először – zenét generáljon.
A szabad akarat kérdése azonban továbbra sem hagyta őket nyugodni.
Turing ötletét követve, és az általa létrehozott random szám generátort felhasználva Strachey megalkotta a Mark 1 szerelmeslevél-író programját. A program egy előre elkészített sablonba illesztette be a véletlenszerűen kiválasztott kedveskedő beceneveket és vágyakozással teli mellékneveket, igéket.
Bár ez nem tekinthető a szabad akarat megnyilvánulásának, az eredmény – ahogy azt a cikk elején is láthattuk –, rendkívül eredetinek bizonyult. Néhány eltökélt programozónak köszönhetően pedig ma ismét fut Strachey programja; bárki, aki meg akarja tapasztalni a véletlenszerűen létrehozott szerelmeslevelek varázsát, megteheti.
Korszakalkotó szövegek
Strachey és Turing számára ezek a szerelmes üzenetek fontos mérföldkőnek számítottak; olyan jövőt láttak benne, amelyben a számítógép képes lesz egy eredeti szöveg megírására.
Egy 1954-es tanulmányában Strachey elmagyarázta a program alapjául szolgáló „egyszerű trükköt”, amely „váratlan és érdekes eredménnyel” járt. Pontosan ez volt az, amit kerestek: tudni akarták, hogy egy számítógép létrehozhat-e valamit, amire senki ember nem képes.
Ugyanakkor a program több volt laboratóriumi kísérletnél. Turing és Strachey számára a szerelmesleveleknek személyes olvasata is volt, hiszen
egy olyan korszakban láttak napvilágot, amikor a homoszexualitást törvényileg büntették.
Így, bár a két korszakalkotó matematikusnak titokban kellett tartania saját vágyait, létrehoztak egy programot, ami beszélhetett helyettük.
Nyitókép: Wikimédia, flickr