Egyre többet hallunk a baráti kapcsolatok és az egészséges élet közti összefüggésről. A WHO nemrég „globális egészségügyi prioritásnak” nevezte a társas kapcsolatok erősítését, és új bizottságot hozott létre az ügy szolgálatára.
És mégis, időről időre nehéz elhinni, hogy a témában tett kijelentések mögött nem csupán valami féltudományos elmélet áll. Egy barátokkal eltöltött este – bármilyen csodálatos élmény is – tényleg ilyen nagy hatással lenne a szervezetünkre?
A kétkedőknek David Robson, a The Laws of Connection (A kapcsolatok törvényei) szerzője válaszolt a BBC-n megjelent cikkében. Összegyűjtöttük Robson legfontosabb állításait az emberi kapcsolatok tudományáról, a cikk végén pedig három könyvet is ajánlunk kiegészítő olvasmányként.
Ahol minden elkezdődött
Robson rögtön a cikk elején rámutat, hogy már a hatvanas években elkezdték feltárni az emberi kapcsolatok és a hosszú élet közti összefüggéseket. Mikor Lester Breslow és csapata egy 7000 résztvevős, hosszútávú felmérés keretében megpróbálták megállapítani az egészséges élet alappilléreit, váratlan eredményre jutottak:
a legkiterjedtebb kapcsolati hálóval rendelkező emberek közel feleakkora valószínűséggel haltak meg,
mint azok, akiknek kevesebb kapcsolatuk volt.
Mikor közelebbről is megvizsgálták a jelenséget, kiderült, hogy szinte bármilyen kapcsolatnál megjelent ez a jótékony hatás. Bár a házastársak és a közeli barátok jelentetik a legnagyobb védelmet, egy közömbös ismerős is jót tesz az egészségnek.
Nemcsak a szívünk a tét
Azóta rengeteg tanulmány bizonyította a kapcsolatok egészségre gyakorolt hatását. Míg a legtöbb kutatás a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban jutott izgalmas eredményekre,
egyes kutatók összefüggést fedeztek fel az emberek kapcsolati hálója és az immunrendszerük erőssége,
valamint a 2-es típusú cukorbetegség csökkentett kockázata között is.
A témában született eredményeket Julianne Holt-Lustad, a Brigham Young Egyetem pszichológusa összegezte 2010-es tanulmányában. A közel 150 kutatás (melyeknek összesen 300 ezer résztvevője volt) elemzése lenyűgöző eredményekkel szolgált: kiderült, hogy a kapcsolatok – vagy azok hiánya – nagyobb szerepet játszanak az emberek egészségében, mint az alkoholfogyasztás, a testmozgás, a testtömegindex és a légszennyezés. Egyedül a dohányzás járt a kapcsolatok hiányával közel egyenértékű káros hatással.
Az ősök félelme
De mi az oka ennek a – szinte hihetetlen – összefüggésnek?
Őseink számára szó szerint élet-halál kérdése volt, hogy számíthatnak-e más emberekre; az élelemtől a vadállatoktól való védelemig minden a kapcsolatokon múlt, ezért elvesztésük egyet jelentett a betegségekkel, a sebekkel és az éhhalállal.
Ennek eredményeként az emberi agy a mai napig súlyos fenyegetésként éli meg a kitaszítottságot,
és mindent megtesz a helyzet helyrehozása – vagy túlélése – érdekében. Mikor elszigeteltséggel küszködünk, az agyunk válaszul olyan hormonokat termel, melyek ébren tartják figyelmünket, az immunrendszerünk pedig felkészül a kórokozók ellen való védekezésre.
Míg ez a reakció az őseink számára rövidtávon biztosította a túlélést, hosszútávon rendkívül káros lehet: az állandó készenléti állapot kikezdheti a szív- és érrendszert és az immunrendszert is, és a kísérletekben bemutatott egészségügyi problémákhoz vezethet.
Éppen ezért rendkívül fontos – hangsúlyozza Robson –, hogy komolyan vegyük a társas szükségleteinket.
„Ahogy edzéstervet állítunk össze a megfelelő testmozgás biztosítására, annak is megtalálhatjuk a módját, hogy a mindennapokban kapcsolatba lépjünk másokkal; hogy ápoljuk meglévő barátságainkat és újakat építsünk. Társas lények vagyunk – csupán a lehetőséget kell megteremtenünk, hogy eszerint éljünk.”
Ha szeretnél tovább olvasni a témában, ezt a három könyvet ajánljuk:
Lydia Denworth: Barátság
A barátság egyetemes és elemi erejű, hiszen a barát nem más, mint tudatosan választott családtag. Ám mitől válik a baráti kötelék nélkülözhetetlenné? Hogyan hat a testünkre, az elménkre?
Lydia Denworth éleslátón fűzi össze a múltat és a jelent, a gyakorlati biológiát és a neurológiát, hogy bemutassa, miként viselkedünk barátságainkban gyerekként, felnőttként, idős emberként; milyen folyamatok révén alakulnak ki és maradnak fenn egészséges társas kötelékeink; és hogyan változtatja meg a barátságot korunkban a közösségi média.
A lenyűgöző tudományos információk, a személyes történetek és az átfogó evolúciós perspektíva ötvözetéből kirajzolódik, milyen alapvető szerepet játszik az emberi (és nem emberi) társadalmak kialakulásában az együttműködés és a társas kapcsolat.
Robin Dunbar: Barátok
A barátok jobban befolyásolják életminőségünket, mint gondolnánk. Robin Dunbar, a világhírű brit antropológus és evolúciós pszichológus könyvében a minket körülvevő kapcsolati háló rétegeiről, a szűkebb-tágabb baráti körök méretének határairól folytatott több évtizedes kutatást foglalja össze.
Milyen támaszt várhatunk a barátainktól, és mennyi ideig marad meg egy barátság energiabefektetés nélkül? Miben más a rokonok szerepe? Különbözik-e az online világ a szemtől szembeni interakcióktól? Megbízhatunk-e idegenekben, hogy új barátokra tegyünk szert? Hány fős asztalnál tudunk értelmesen beszélgetni? Milyen neurobiológiai alapja van a férfiak és a nők eltérő barátkozási stílusának?
Robin Dunbar a pszichológiai, antropológiai és genetikai ismeretek mellett beszámol a különböző kultúrák sajátosságairól, valamint személyes tapasztalatairól is; a könyvet olvasva felismerhetjük szociális kapcsolataink hihetetlen komplexitását.
Lisa Swerling, Ralph Lazar: A barátság
A barátság… átbeszélgetni az egész éjszakát, véletlenül egyforma ruhát felvenni, hagyni, hogy felvágj valamivel, a megmentésedre sietni, ökörködni akárhány évesen!
Legyen az egyetlen mókás pillanat vagy egy órákon át tartó, szívmelengető beszélgetés, nap mint nap számtalan dolog történik velünk, ami megmutatja, miről szól a barátság.
A szerzők bájos illusztrációinak segítségével idézd fel ezeket a pillanatokat, és oszd meg az egyik legfontosabb emberrel az életedben: a barátoddal!
Nyitókép: Elevate / Pexels
(BBC)