Minek írni egy nőnek, amikor maradhatna a tűzhely mellett is?

.konyvesblog. | 2015. november 23. |

A magyar nők mindennapjait mutatja be az 1800-as évek közepétől 1914-ig Szécsi Noémi és Géra Eleonóra könyve. A budapesti úrinő magánélete című kötetből kiderül, hogyan nevelték a lánygyermeket, mit kockáztatott, ha valaki szülői beleegyezés nélkül kötött házasságot, milyen „dress code” szerint öltözködött akkor egy nő, mit főzött vagy főzetett.

A nőtörténetnek azt a nagy korszakát öleli fel a könyv, amelyben egy nő nemcsak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül. A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak.

Szécsi Noémi és Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860–1914)

Európa Könyvkiadó, 2015, 448 oldal, 4290 HUF

 

Budapesten „adták ki az újságokat is, amelyek szerkesztésében egyre több nő vett részt, és egyre szaporodó számú nő írt tele – olvasható a könyv előszavában. – Ezekben a lapokban jelentek meg a divattudósítások, amelyek alapján a legdivatosabb holmikra vágyó vidéki nők is Budapestről vásárolták vagy rendelték meg kelengyéjüket, kalapjukat, báli ruhájukat vagy a reprezentációhoz szükséges egyéb kellékeiket. […] Budapest csinálta a színpadi sztárokat, itt nyíltak a kiállítások, itt pezsgett a párizsi módit majmoló szalonélet. A századforduló tájékán egyre több fiatal lány már a tanítóképző, színiakadémia, festőiskola, zeneakadémia vagy később egyetem miatt érkezett a városba. Ha nem itt születtek, ide sereglettek a nők akkor is, ha kenyérkeresetre kényszerültek, és a nők jogainak bővítéséért folyó harcnak is javarészt Budapest volt a színtere.”

A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekes női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről – szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről – vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.

Szécsi Noémi a Gondolatolvasó című regény megjelenése után indította el a Halcsontos fűző című blogot, ahol a könyvhöz folytatott nőtörténeti kutatás érdekességeit tette közzé. Szerzőtársa, Géra Eleonóra az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. Évek óta tart szemináriumokat a 19. századi nők hétköznapjairól.

Olvass bele a kötetbe:

Szecsi Gera a Budapesti Urino Maganelete Reszlet1 by konyvesblog

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.