A magyar nők mindennapjait mutatja be az 1800-as évek közepétől 1914-ig Szécsi Noémi és Géra Eleonóra könyve. A budapesti úrinő magánélete című kötetből kiderül, hogyan nevelték a lánygyermeket, mit kockáztatott, ha valaki szülői beleegyezés nélkül kötött házasságot, milyen „dress code” szerint öltözködött akkor egy nő, mit főzött vagy főzetett.
A nőtörténetnek azt a nagy korszakát öleli fel a könyv, amelyben egy nő nemcsak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül. A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak.
Szécsi Noémi és Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860–1914)
Európa Könyvkiadó, 2015, 448 oldal, 4290 HUF
Budapesten „adták ki az újságokat is, amelyek szerkesztésében egyre több nő vett részt, és egyre szaporodó számú nő írt tele – olvasható a könyv előszavában. – Ezekben a lapokban jelentek meg a divattudósítások, amelyek alapján a legdivatosabb holmikra vágyó vidéki nők is Budapestről vásárolták vagy rendelték meg kelengyéjüket, kalapjukat, báli ruhájukat vagy a reprezentációhoz szükséges egyéb kellékeiket. […] Budapest csinálta a színpadi sztárokat, itt nyíltak a kiállítások, itt pezsgett a párizsi módit majmoló szalonélet. A századforduló tájékán egyre több fiatal lány már a tanítóképző, színiakadémia, festőiskola, zeneakadémia vagy később egyetem miatt érkezett a városba. Ha nem itt születtek, ide sereglettek a nők akkor is, ha kenyérkeresetre kényszerültek, és a nők jogainak bővítéséért folyó harcnak is javarészt Budapest volt a színtere.”
A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekes női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről – szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről – vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.
Szécsi Noémi a Gondolatolvasó című regény megjelenése után indította el a Halcsontos fűző című blogot, ahol a könyvhöz folytatott nőtörténeti kutatás érdekességeit tette közzé. Szerzőtársa, Géra Eleonóra az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. Évek óta tart szemináriumokat a 19. századi nők hétköznapjairól.
Olvass bele a kötetbe:
Szecsi Gera a Budapesti Urino Maganelete Reszlet1 by konyvesblog
