Kik voltak a nyilasmozgalom látható és láthatatlan asszonyai?

Kik voltak a nyilasmozgalom látható és láthatatlan asszonyai?

Ruff Orsolya | 2019. június 15. |

Kovács Klára, Szálasi titkárnője jegyzőkönyvet vezet (forrás: Getty)

Csakúgy, mint Pető Andrea előző kötete, a második világháború alatt elkövetett nemi erőszak történetét vizsgáló Elmondani az elmondhatatlan, az új kötet, a Láthatatlan elkövetők is nagy teret szentel az emlékezésnek. Milyen emlékeket őriz ugyanarról az eseményről az elkövető és az áldozat? És hogyan emlékezik az utókor, például azok a családtagok, akik csak mások elmondásából értesültek a régmúlt történéseiről?

Margó. A Láthatatlan elkövetőket a hétvégén mutatják be a Margó Irodalmi Fesztiválon, a szerzővel Stumpf András beszélget. Mikor? Június 16-án 15 órakor. Hol? A Pim Dísztermében. Részletek erre>>

Pető Andrea új könyve ezúttal egy konkrét esetből kiindulva mutatja be a magyarországi nyilas nőmozgalmat, azokat az asszonyokat, motivációikat, családi és társadalmi hátterüket, akik tevőlegesen is segítették Szálasiékat, és néhányukat emiatt később ki is végezték. Közéjük tartozott Dely Piroska, aki a vád szerint 1944 októberében egy Csengery utcai házban több ember meggyilkolásában is részt vett. Hogy egészen pontosan, milyen szerepet játszott Dely Piroska a vérengzésben, arra nincs egzakt válasz, dacára a népbíróság által kiszabott halálos ítéletnek. A könyvnek ugyanakkor nem célja, hogy ezt pontosan feltárja (ennyi év távlatából ez nehéz is lenne), ehelyett a láthatatlanság fogalmán keresztül – és ahogy Pető Andrea írja – „egy atipikus holokauszttörténet elemzésével” arra próbál rámutatni, „hogyan alakul az emlékezők által alakított emlékezet”.

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

Jaffa Kiadó, 2019, 288 oldal, 3490 HUF

 

A Csengery utcai gyilkosságok történetén keresztül, amikor a zsidó lakók közül tizenkilenc ember életét vesztette, Pető mikroszinten igyekszik megmutatni, hogy mi történt a csillagos házban a nyilas hatalomátvétel utáni napokban. Hogyan szembesültek például a deportálásra elhurcolt, majd visszatért lakók azzal, hogy a házmestercsalád az ő ruháikat viseli, vagy a tárgyaikat használja? Hogyan fordulhatott az elő, hogy az ügy egyik fővádlottjának tartott – és a vád szerint a lakókon rendszeresen nyerészkedő – Szamocseta Nándornak a ház lakói 1945-ben egy olyan igazolást adtak (ez volt a Persilschein), amelyben köszönetüket fejezték ki a férfi háború alatt tanúsított állítólagos segítségéért? (A népbíróság ezt az iratot utólag nem vette figyelembe.) Hogyan emlékszik vissza a család történetére Szamocseta fia, és mi az oka annak, hogy az ő elmesélésében az áldozat és az elkövető szerepe felcserélődik? Iszonyú izgalmas kérdés egytől egyig, melyek jóval túlmutatnak a konkrét eseten. Az emlékezet ugyanis természeténél fogva olyan, hogy szelektál és szintetizál, társadalmi kibeszélés híján pedig odáig juthatunk, mint ennél a Csengery utcai esetnél, ahol – mint Pető Andrea írja egy helyen – utóbb „egymással szöges ellentétben álló emlékezetek” alakulnak ki. A konkrét ügyben nyilván nagy szerepet játszhatott az is, hogy 1945 után a felejtést és az elhallgatást követelték meg mind az elkövetőktől, mind pedig az áldozatoktól, és egyszerűen nem alakult ki a kollektív emlékezet.

A kötet második fele Dely Piroska ügyétől eltávolodva szélesebb kontextusban mutatja be, kik voltak azok az asszonyok, akik támogatólag és aktívan részt vettek a nyilas mozgalomban, részletesen kitérve azokra is, akik végeredményben láthatatlanok maradtak. Pető szerint például egy jó kapcsolatokkal rendelkező, értelmiségi nő nagyobb eséllyel kerülte el az igazságszolgáltatást, de a történetírás szempontjából jobbára láthatatlanok maradtak azok az asszonyok is, akik szélsőjobboldali lapokban publikáltak, majd nyugatra menekültek, megúszva ezzel a számonkérést. Pető Andrea részletesen bemutatja a nyilasok ideális nőképét, illetve azt, hogy milyen szerepet szántak a nőknek a mozgalmon belül (politikai helyett főleg szociálisat), és kitér a nyilas asszonyok és az erőszak viszonyára is. Pető szerint a szakirodalom a nyilas nők fogalma alatt általában az alsóbb társadalmi csoportba tartozó, bűnöző „újraelosztókat” érti (közéjük sorolható Dely Piroska is, holott bizonyított kapcsolata nem volt a nyilas párttal), ugyanakkor a nyilas nőknek több látható rétege is volt, például a vezető tisztségviselők feleségeié, a nyilas párton belüli női vezetőké, vagy az értelmiségi nőké. A nyilasoknál fontos szerepet játszottak természetesen a pártaktivisták is, közülük pedig Kozma Mária esetét emelte ki Pető Andrea, akit korábban „a társadalom rendjének erőszakos felforgatása miatt” három hónap fogházra ítéltek, majd a negyvenes évek elejétől aktív szerepet vállalt a nyilas pártban. 1945-ben elítélték, majd amikor kiszabadult, felajánlotta szolgálatait az ÁVH-nak, besúgó lett. Pető Andrea szerint a „kisnyilasokkal” kapcsolatos történeti vita eddig nem terjedt ki a házmesternők témájára, „pedig a korszak történetének feldolgozásához a személyes kontinuitások érdekes adalékot szolgáltathatnának”.

Tele vagyunk tehát feltáratlan történetekkel, a Pető Andreáéhoz hasonló könyvek pedig egy picit talán mindig közelebb visznek ahhoz, hogy megértsük, mi miért történt és – ami nem kevésbé fontos – miért emlékezünk ezekre az eseményekre úgy, ahogy.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!