Miért szerette a keletnémet állambiztonság a „Celofán” típusú magyar levélbontó készülékeket? Mekkora ügynökhálózatot működtetett a Stasi Magyarországon? Mik voltak a „Balaton-brigád” legfontosabb feladatai? Mi volt a Stasi-vezetők és ügynökök véleménye a magyar állambiztonságról? És vajon miként változott a két ország viszonya az 1989-es határnyitáshoz vezető események során?
Jobst Ágnes: A Stasi működése Magyarországon
Jaffa Kiadó, 2015, 256 oldal, 2520 HUF
Jobst Ágnes kötete elsőként vállalkozik az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság állambiztonsági együttműködésének átfogó bemutatására. A téma a jelenkori történetírás kevéssé feltárt területei közé tartozik, pedig a belügyi-állambiztonsági szervek kapcsolatainak mélyebb ismerete hozzásegíthet a közelmúlt fontos eseményeinek alaposabb megértéséhez. A kötet mindenekelőtt az elsődleges források, vagyis a levéltári dokumentumok felhasználásával tesz kísérletet a téma feldolgozására. A szerző részletesen foglalkozik a Stasi által Magyarországon bevetett operatív csoport működésével, a kooperáció során felmerülő problémákkal és nézetkülönbségekkel, végül hosszan szól az 1989-es keletnémet menekültáradatról, amely utóbb egy új korszak nyitányának bizonyult Európa XX. századi történelmében.
Olvassatok bele a kötetbe:
