Závada Péter: Könnyen megunom a szövegeimet

.konyvesblog. | 2017. szeptember 30. |

Két hete jelent meg a Roncs szélárnyékban, Závada Péter harmadik verseskötete, ami az eddigi személyesebb témákkal szemben az általánosabb önmagunkba zártságot írja meg tenger-hangulattal, hullámzással és sok színházi utalással. A Margó Irodalmi Fesztivál és Könnyvvásáron a kötetről kérdezzük majd a szerzőt, de péntek délután egy rövid beszélgetésre a Margó irányítóközpontjába érkezett Závada Péter.

A húszperces beszélgetést és versfelolvasásokat itt a videóban mindenki meg tudja nézni, de azért röviden összefoglaljuk, miről is volt szó:

Závadánál a határidő nagyon produktív és ösztönző szempont, általában a kötet összerakásának úgy áll neki, hogy nincs kész koncepció, még nem tudja, a versek és ciklusok hogyan követik egymást,  “de valahogy helyükre kerülnek ezek a puzzle-darabok, és a végén érzi az ember, amikor összeáll valami, amikor nem lóg ki sehol semmi”.

Fotó: Németh Dániel / Jelenkor Kiadó

Az előző kötet, a Mész “sokkal személyesebb volt, vagy másként volt személyes”, ezért “megrázóbb volt elengedni azt az anyagot”. Ehhez hozzátartozik, hogy akkor egy sokkal bizonytalanabb korszakát élte Závada, nagy változások voltak az életében:

“Akkor kezdtem el terápiára járni, felkorbácsolódott az az élményanyag. Meg az egy újrajött gyászfolyamat volt. Valahol ott kezdődött, amikor a Reflex című drámát megírtam és bemutatták , jártam az Állambiztonsági Levéltárba családi anyagokat keresni, az is eléggé megterhelő volt, akkor elkezdtem írni azt a drámát. Akkor szinte újraéltem a kamaszkoromat, amit akkor elsinkófáltam, akkor nem sikerült ezt feldolgozni. Ez pedig mostanra lecsengett”.

Závada Péter: Roncs szélárnyékban

Jelenkor, 2017, 92 oldal, 1699 HUF

 

A három kötet versei egyébként finoman különböznek egymásól, a nyelv és a megszólalás folyamatosan alakul, ezért a versek is elkülönböznek egymástól, de például már a Mészben is találhatunk olyan verset, ami megelőlegezi a Roncs szélárnyékbant. A folyamatos változás nemcsak az alkotói érdeklődéssel függ össze, hiszen nyilván a szerző is, a körülötte lévő közeg is folyamatosan változik, amire reflektálnak a versek, hanem a saját szövegeihez való viszonyától is:

“...én könnyen megunom a saját szövegeimet, körülbelül ennyire vannak hitelesítve. Ebben a kötetben a legkorábbi szöveg másfél évvel ezelőtti, és azt gondolom, hogy ezeket még vállalom, mert még hallom magamban, el tudom képzelni, hogy működik. Amikor eltelik két-három év, akkor az ember már másban van, más érdekli, más hangokat próbálna ki. Van egy bizonyos pont, amikor azt mondom, akkor ezt most dokumentáljuk.”

Závada új kötetére nagy hatással voltak színházi munkái, valamint színháztudományi doktori kutatásai:

“Gyakorlatilag az egész kötet egy színházi keretezésben látja a világot, olyan szempontból, hogy állandóan reflektál arra, amit néz. Mintha egy néző vagy egy kritikus szemlélné bizonyos nézői pozíciókból a világot. És a színháztudománynak ez a diszkurzív nyelve valamennyire visszaíródik a kötetbe. Mert vannak versek, amikben ezek a szakszavak előkerülnek. Meg eleve tematizálni azt, hogy milyen, amikor az ember színházban ül, mit jelent az, amikor egy test a színpadon megjelenik és mozog”.

A beszélgetés során elárulta, hogy a Súgó című verset, amit fel is olvasott, a két évvel ezelőtti, Thomas Ostermeier rendezte Sirály-előadás ihlette, amit a Nemzeti Színházban látott:

“nem volt díszlet, meghívtak egy festőt, aki a háttérben egy nagy hengerrel folyamatosan, az előadás teljes hosszában festette a sirálynak a tóparti tájat. Amikor elkezdte festeni, akkor még nem látszott, hogy mi lesz belőle. Csönd volt, onnan jött az első gondolat, hogy ebből még bármi lehet.”

Bár sok műfajban alkot a szerző, de ezek nem válnak el teljesen egymástól, bár elsőbbséget még mindig a költészet élvez:  “de a színház is érintkezik a költészettel, mert hogy ha színpadi szöveget írok, azt is próbálom költői szövegként kezelni, már amikor ez lehetséges”.

Závada Péterrel a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron október 22-én, vasárnap 20:30-kor találkozhattuk. Facebook-esemény>>

A Margó következő élő adásában október 2-án, hétfőn 16 órakot a Margó-díjas Totth Benedek lesz a vendég, akit francia és angol fordításról, valamint az új, posztapokaliptikus háborús regényéről kérdezzük. Ide kell majd klikkolni: facebook.com/margofeszt

Szerző: Ott Anna és Valuska László




Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!