Saját szobák – Kapronczay Stefánia: Egy olyan világért dolgozom, ahol minden gyereknek van biztonságos helye

.konyvesblog. | 2018. augusztus 30. |

kapronczay_stefania_foto_egyed_peter.jpgA Síp12 Galéria és közösségi tér valamint a Könyvesblog most induló sorozatában továbbra is a „saját szoba” lesz a téma, de pár napon keresztül egy kicsit másképp. Sorozatunkban különleges és fontos munkát végző nőket és alkotói terüket szeretnénk bemutatni. A Síp12 Galéria jelenlegi kiállítását, a Saját szoba, Sajó Edit és Schaár Erzsébet alkotói tereit Virginia Woolf azonos című esszéje inspirálta. Az angol írónő művében azt a kérdést teszi fel, hogy vajon milyen feltételekre van szükség az alkotáshoz, a kiteljesedéshez, és hogy mennyire adottak ezek a körülmények a nők számára. A következő napokban olvasható szövegek szerzőit azzal a kéréssel kerestük meg, írják le, van-e saját szobájuk, és ha igen, akkor milyen az – milyen benne lenni és alkotni. A szerzők írásain keresztül talán egy kicsit beleláthatunk majd abba is, milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy-egy fontos életmű létrejöhessen, vagy éppen milyen nehézségeken kell ennek érdekében felülemelkedni. Most tehát fogadják szeretettel hat különleges nő írását arról, mik azok a számunkra láthatatlan keretek, amelyek közt dolgoznak. Hiszen nincs életmű, amely a semmiből születik.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója és jogvédője 

Hét éves korom óta van saját szobám. A szoba falai olyan kékre voltak festve, amilyet én választottam. A tetőtéri ablakon keresztül, az ágyban fekve lehetett nézni a csillagokat, amiket a külvárosban nem homályosítottak el az utcai fények. A szobának volt ajtaja, amit magamra csukhattam. Ezen a helyen biztonságban érezhettem magam a kamaszkori érzelmi hullámok alatt, igazságtalan(nak vélt) szülői esetén és mindentől, ami nyugtalanító. Ebben a szobában volt helye a tanulásnak, az álmodozásnak, a sírásnak és szorongásnak, a nevetésnek és örömnek.

Ebben a szobában volt egy földgömb és egy természeti fotókkal teli album. Ezeket nézegetve sokat tervezgettem, milyen helyekre fogok eljutni és miket fogok ott csinálni. Kalandos utazások, állatmentő-expedíciók és izgalmas munkák. Olyan munkák, amikben nehézségek árán, de valami jót lehet majd létrehozni. A szobám biztos pont volt, ahonnan kilépve a hétévesek merészségével fedeztem fel a világot. Ahonnan kilépve ugyanazt csináltam, mint más hétévesek: iskolapadban ülve leckét írtam, lebetonozott udvaron lambadáztam, háromgombócos fagyiért könyörögtem hazafelé. De a szobámban tervezgettem, olyan országokat jártam be, amiknek csak nehezen olvastam ki a nevét. Ábrándoztam arról, hogy mi mindent fogok megtanulni. Elképzeltem, hogy felnőttként miket fogok csinálni: nekem olyan munkám lesz, aminek pozitív hatása lesz emberek életére.

A gyerekkori biztonság érzésben gyökerező merészség velem maradt azután is, amikor másik szobám lett. Életem során többször ugrottam úgy neki dolgoknak, hogy nem tudtam pontosan mi vár rám. Egy-egy külföldi tartózkodás, komolyabb feladat elvállalása előtt a merészségemből úgy tudtam meríteni, hogy közben a biztonságot is éreztem. Az álmodozás közben persze láttam a fővárosi külvárosban az osztálytársaim szobáját, amin hárman osztoztak, az utcát, ami nem volt leaszfaltozva, azt, hogy míg én a fölgömböt nézve ábrándozom, addig sokan kiabálás közben próbálnak leckét írni. Talán emiatt választottam olyan hivatást, amiben egy olyan világért dolgozom, ahol minden gyereknek van olyan biztonságos helye, ahol erőt meríthet a vágyai eléréséhez. 

Fotó: Egyed Péter 

Saját szoba. Sajó Edit és Schaár Erzsébet alkotói tere
Megtekinthető: 2018. július 4. – 2018. szeptember 20.
Helyszín: Síp12 Galéria és közösségi tér (1075, Bp. Síp u. 12.)

Nyitvatartás
K - Sze: 14:00 - 17:00
Cs: 14:00 - 18:00
P: 14:00 - 16:00
Hétfőn, szombaton és vasárnap zárva.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.