Rushdie szexi feleségéről

.:wendy:. | 2008. április 10. |

Salman Rushdie új regénye az The Enchantress of Florence (A firenzei varázslónő) kapcsán a Guardianben interjú olvasható a világhírű szerzővel. Az új regényt röviden himnuszként aposztrofálják a női szépség kreatív és egyben pusztító erejéhez. Az interjúban Rushdie először beszél válásáról negyedik feleségétől Padma Lakshmi modelltől és arról, hogy ez milyen személyes és írói válságot okozott számára.


A regény főhőse egy legendás szépségű fiatal nő, Qara Koz, akibe ha csak megpillantják a azonnal halálosan szerelmesek lesznek a férfiak. A legtöbb olvasó számára egyértelmű lehet, hogy a könyv ihletője Rushdie negyedik felesége Padma Lakshmi modell és színésznő volt, akire illik a szerző jellemzése. A főhős olyan csodás asszony, akihez paloták illenek és királyok valók. Rushdie azonban kitart álláspontja mellett, hogy a regény ötlete már jóval azelőtt megszületett benne, hogy Padmával találkoztak volna. A helyzet iróniája az, hogy Rushdie szerint Padma nemhogy nem inspirálta, hanem inkább akadályozta a könyv létrejöttét. "Azért írtam, mert ő nem volt velem." Lakshmi 2007 januárjában jelentette be, hogy el akar válni. "Olyan volt, mintha egy atombomba robbant volna a nappalimban, miközben írni akartam. Attól féltem, nem sikerül megírnom a könyvet. Teljes írói válságba kerültem. Mindig büszke voltam a foglalkozásomra, szeretem ezt a munkát. Reggel felkelek és leülök az asztalomhoz és dolgozom. Attól féltem, ha elvesztem ezt a képességemet, akkor mindent elveszítek. Azt hiszem ez volt a legnehezebb dolog, amely velem a fatva óva történt, és a legnagyobb kihívás is, hogy összeszedjem magam.

Miután Lakshmi elhagyta, volt olyan időszak, hogy hat hétig napi nyolc-kilenc órában ült az asztalánál és mégis az eredmény mindössze három oldalnyi szöveg volt. De most, hogy végzett könyvvel, úgy látja, a regény megmentette az életét. "Szinte magát írta. Boldogabb voltam, mikor írtam, mint mikor nem, azt hiszem ez a boldogság benne van a szövegben is." A regény végére illesztett hatoldalas kimagasló bibliogárfiában ráadásul Rushdie rámutat, milyen hatalmas háttérkutatást is végzett a regényhez.

A regény a legendásan szép hercegnő történetén túl Rushdie régóta kedvelt témáival: a gyanakvással, a hitetlenséggel is foglalkozik, azokkal a félreérésekkel, amelyek mindig is léteztek kelet és nyugat között. Emellett a regény nem mentes a 21. század áttételes táradalomkritikájától sem, ám ezt nem szájbarágós módon teszi. Rushdie annak ellenére kritizálja Amerikát, hogy ideje nagy részében lakik, tehát jobban elfogadja a nyugati civilizáció előnyeit, mint régen. "Én magam sem lennék az, aki, ha nem lenne a kultúrák közötti átjárás. Ebből következik, hogy persze elfogult vagyok. A kultúrák keverékét, mint amilyen New Yorkban kialakult, csak üdvözöli tudom. (...) Ami aggaszt és amit nem szeretek, az az a mód, ahogy a multikulturalizmus ideológiája a kulturális relativizmus ideológiájába fulladt. Ez veszélyes. Amikor Canterbury érseke arról beszél, hogy nem lehet mindenki számára egyetlen közös törvény, az nem csak hülyeség, hanem veszélyes is."

A következő regénye egy újabb gyermekkönyv A Haroun és a mesék tengerének a folytatása lesz. "A fiam, akinek írtam akkor tíz éves volt. Most megint van egy tízéves fiam, aki jogosan kérdezgeti, hogy hol az ő könyve?"

Forrás: litera

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Flair Podcast #3: Mindenkinek van egy saját Bermuda-háromszöge – Beszélgetés Mechiat Zina költővel

Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről.

...

Flair #2: BookTok, politikai viharok és az Alice Munro-titok – Beszélgetés Milovecz Laurával

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! 

...

Tarr Zoltán a Könyvhéten: Felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentését az Ünnepi Könyvhéten lelkes taps fogadta.

...

Flair Podcast #1: Paneloktól a londoni elitig – David Szalay és a Test

Spontán, kötetlen kibeszélő David Szalay Booker-díjas regényéről a Vigadó térről.

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

A magyar származású kanadai-brit író nyitotta meg a 97. Ünnepi Könyvhetet. Mutatjuk a beszédet. 

...

10 izgalmas nonfiction kötet a valóságunkról – könyvajánló az Ünnepi Könyvhéthez

Generációs különbségekről, ADHD-ról és a könyvgyűjtés gyönyörűségéről is ajánlunk könyvet.