Általános cikkek interjú 2008 albert zoltán

A személyiség felfedezésének nagy kalandja

.:nlp:. | 2008. november 10. |

Mai zaklatott korunkban szükségünk van mesékre, mondja Albert Zoltán, aki a nemrég megjelent Az Alkimista-kódex című regényében lényegében arról akart beszélni, hogyan mentheti meg magát a szó szerint rászakadó valóságtól az ember. A szerző elmondása szerint szétrobbant a kezében a tányér, amikor hangosan kimondta, hogy megírja ezt a történetet. Albert Zoltánnal többek között az alkímiáról, a személyiség felfedézésnek nagy kalandjáról, valamnt a Da Vinci-kód és Az Alkimista-kódex közötti hasonlóságokról beszélgettünk.

„A legtöbb, amit magamért tehetek, pontosan annyi, amennyit másért tehetek. Ha megmentem magam, akkor csupán a példa erejével a lehető legtöbbet adom a másiknak. Ha hagyom magam, akkor éppen a példa erejével igazolom, hogy nincsen más, mint ez a lelketlen, szellemtelen kaotikus őrület, ahol a test az oka, a célja, s az egyetlen eszköze a létezésnek.” – Ez az idézet a honlapjáról származik. Hogyan magyarázná el az olvasóknak? Mennyiben kapcsolható össze ez az idézet Az alkimista-kódexszel?

„Hagyom magam” kifejezés azt jelenti nálam, hogy nem tudok éber lenni, nem figyelek, sem magamra, sem másokra. Hagyom magamat elveszni vagyis nem vagyok egyensúlyban. Az alkimista kódex története lényegében arról szól, hogyan menti, mentheti meg magát a szó szerint rászakadó valóságtól az ember. Mindenkinek vannak terhei, mindenki cipeli magával azt, amit reá mért a sors, a létezés. Ez igaz egyénileg, és igaz társadalmi, vagy nemzeti szinten is. Ha valaki képes túlélni, talpon maradni, fejlődni, akkor nagyon sokat tett. Példát mutatott. Vagyis létrehozott egy képet arról, hogy ő ezt hogyan oldotta meg. Természetesen azzal, hogy nem mások kárán, nem másokat szándékosan letaposva éri el azt, amit elér. Azonban ez a legnehezebb. Indulatba jövünk, amint terheinket, állapotunkat megkérdőjelezik. Ezért hálás környezet a történelem, a történelmünk, mert telis tele van szimbolikus üzenetekkel, amelyekből sokat okulhatnánk. Az alkimista-kódexben tettem erre kísérletet, hogy gazdag történelmi forrásainkból mai szemmel is érthető, tanulságos információkat dolgozzak fel.

Igaz, hogy többek szerint ön a Da Vinci-kód egy magyar mutációját írta meg? Zavarja, amikor ezzel jönnek az olvasók? Mennyivel több ez annál? Miben látja a hasonlóságot?

Igaz, mert talán sosem vetemedem erre a műfajra, ha nincs előttem a példa! Nem zavar, ha ez a kérdés felmerül. Annyiban hasonló, hogy hagyományaink nagyon is élő, létező legendáihoz fordultam segítségül (Mátyás király, a magyar Szent Korona, Pálosok) . Annyiban több számomra, hogy reális, hogy magyar, hogy bármikor megtörténhet. A magyar történelem itt él közöttünk, még mindig léteznek ezek az erők csupán az értő fülek, és az ismerő szemek hiányoznak a befogadásukhoz.

Mit kell tudni Albert Zoltánról, mert a Google sem dob ki sokat, ha beütjük a nevét?

Nem csoda. Gazdasági területen dolgoztam, és sokáig hobbinak tekintettem az írást, a festést. Eddig nem volt semmilyen közöm a nyilvánossághoz.

Kik a kedvenc írói?

Kafka és Dosztojevszkij, Böll és Lenz, Jókai és Hamvas Béla.

Hogyan került közel az alkímiához?

A pszichológián keresztül, ugyanis az alkímia a személyiség felfedezésének nagy kalandja. Sokkal több annál, amit korábban gondoltam róla. C. G. Jung írásai tárták fel számomra ennek valódi tartalmát.

Hogyan jött az ötlet, hogy "misztikus krimit" ír, gyilkossággal, alkímiával, évszázados titkokkal?

Számomra benne volt a levegőben. Filmforgatókönyv írást tanultam, és annak mentén dolgoztam ki történeteket, hogy megfeleljenek a mai kor szempontjainak is. Ugyan ezeket a témákat lehet unalmasan és fárasztóan is tárgyalni. Úgy érzem, hogy az ember lényegében semmit sem változott. Szükségünk van mesékre, hősökre és varázslatra, a gonosz elleni erőfeszítéseink ábrázolására. Ugyanezt használta Rowling is a Harry Potter sorozattal. Semmi újat nem talált ki. „Csupán” azt találta el, hogy a meglévő archaikus formákat és típusokat, hogyan tudná mai köntösben tálalni.

Milyen forrásokat használt, milyen kutatásokat folytatott a régebbi korszakok felfedezéséhez?

Olvastam és utaztam. A történelmi helyszínek úgy álltak össze, ahogy ráéreztem egy helyen annak légkörére. Mindennek vannak jelentései, rajtunk múlik, hogy mit és mikor értünk meg belőlük. Az internet persze rendkívüli módon felgyorsítja a konkrét információkhoz való hozzáférést, ellenőrzést, ez is nagyon sokat segített.


A négy elem

Hogyan határozná meg a regény műfaját? Úgy gondolja, hogy a Dan Brown által kitaposott úton könnyebb elindulni?

Így van. Ezt nem is szégyellem. Ha valami működik, akkor használjuk! Ennek a célja az, hogy sikerül-e megszólítani az olvasóban szunnyadó valódi érdeklődést. Az alkimista-kódex műfajára én a kalandregényt használom.

Vágyik a sikerre, ismertségre? Mit gondol, ma Magyarországon milyen közönsége van egy ilyen könyvnek?

A sikerélményre vágyom. Szerintem mindenkinek szüksége van erre. A fodrász is örül, ha tetszik a vendégének a frizura, és a szakács is attól érzi jobban magát, ha ízlett a főztje! Zűrös, zaklatott ez a mai kor, és olyan mesékre mindenkinek szüksége van, amelyek az emberekről és az embereknek szólnak. Aki a figyelmét már annyira sem képes kifelé irányítani, hogy más gondolatait megismerje, befogadja, annak csak egyre nehezebb és nehezebbek lesznek a hétköznapjai. Az olvasás erre hivatott, a kódexek korától máig töretlen a könyv funkciója, és talán a huszonegyedik század sem törli el, csupán a megjelenési formájára gyakorol hatást. Remélem, hogy akinek a kezébe eljut ez a könyv, azt sikerül az olvasás óráira elvarázsolnom!

Ha tehetné, mit változtatna meg a könyvön, és miért?

Ez is olyan, mint egy festmény, befejezni nem lehet, csak abbahagyni. Lenyomat ez, egy adott pontban igaznak vélt állapotról, szemléletről. A történet végének talán más hangulatot adnék most. Hiszen soha sincs vége, valahová elérkeztünk, de a Show-nak folytatódnia kell! Inkább a folytatásba sűríteném, ami még hozzátartozik a témához.

A honlapján olvasható, hogy szétrobbant a tányér, amelybe a levest merte, amikor kimondta hangosan, hogy megírja ezt a történetet. Mint mondja, szétrepültek a szilánkok, "az egyik a vérét is megismerte". Mire gondolt ekkor?

Belefúródott egy szilánk a karomba, vérzett. Elsőre megijedtem, na nem a vértől, csak nem fognak nekem misztikus jeleket küldeni odaátról!? Figyelmeztetésnek is vehettem, de azt gondoltam, hogy a szándékom tiszta. Nem akarok senkinek ártani vele. Ha nem akarja valamilyen erő, hogy ez a könyv megszülessen, akkor nem fog sikerülni, de az én dolgom, hogy mindent megtegyek a megírásáért.


Albert Zoltán: Glória

Milyen hasonlóságok vannak Vas Péter, a főszereplő és az író személyisége között?

Biztosan sok. Magamból merítettem, akár a női főhős személyiségéhez. Talán ez egy személyiség két arca, a női és a férfi oldalé, a Holdé és a Napé. Ezen két pólust szeretnénk egyensúlyba hozni, tartani, gondolom ezt az egyensúlyi állapotot nevezik boldogságnak. A geológus, barlangász valójában azt jelenti, hogy mennyire földhöz, röghöz kötött személyiség vagyok. A mélységgel, a lehúzó erőkkel kell megküzdenem, hogy magasabbra érjek, hogy a saját falaimon átjutva megszabaduljak!

Az irodalomnak van célja ön szerint?

Az irodalom kódolt információ közlése. Mi az információ célja? Minden, ami körülöttünk, és ami bennünk van, lehet információ, az irodalom is képes ezt közölni, továbbítani. A cél nem más, mint az információ megosztása. Az irodalom sok ember információját, életét, tapasztalatát, hitét, érzéseit tartalmazza kódolt formában. Olyan formában, amelyet el lehet olvasni, és fel lehet használni. Kinek-kinek képessége és lelkiismerete szerint. Van, akinek az életét menti meg egy jókor olvasott könyv! Van, akinek a házasságát, és akad, akin semmilyen könyv sem segít.

Mi volt a legmeghatározóbb és egyben legkülönösebb dolog az életében?

Erre lehetetlen válaszolnom! Na jó, az hogy vagyok! A létezéshez nehezen tudok hozzászokni.

A festmények és a könyvek egységes világmodellt építenek fel? Ha igen, hogy írná le azt?

Ha egységes világmodell alatt a mikrokozmosz-makrokozmosz relációt értjük, akkor igen. Ami bennünk van, az van kívül is. A belső és a külső valóság sokkal szorosabb kapcsolatban van, mint hinnénk. Én azon dolgozom, hogy a saját belső harmóniámat növeljem, és ezáltal a törekvés által, kicsit talán a külső világomra jut belőle!
 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!