Általános cikkek nobel

A megalkuvást és az alárendeltséget választja - Doris Lessing-portré

.:wendy:. | 2007. október 12. |
Sokak meglepetésére 2007-ben Doris Lessing, angol írónő kapta az irodalmi Nobel-díjat. Nem jöttek be a számítások, míg a legtöbben – köztük mi is – Philip Rothra, Haruki Murakamira, vagy Margaret Atwoodra számítottak, a svéd akadémia idén is meglepetést okozott Lessing díjazásával.

Feminista vagy antifeminista?

Az a feltételezés viszont igaznak bizonyult, hogy az akadémia idén egy nőt fog kitűntetni (Lessing a tizenegyedik női díjazott), ezzel kívánva kiköszörülni Elfriede Jelinek díjazását. Lessing ugyanis nem harcos feminista, sőt el is határolódik a feminizmustól. Mint arra Friedrich Judit, az Angol-Amerikai Intézet anglisztika tanszékének tanára az MTI-nek adott nyilatkozatában rámutatott: Lessing annyira volt feminista, amennyire azok az alkotók tekinthetők annak, akik a nők problémáit élesen megragadják, és a tehetséges, alkotó, boldogságra vágyó nőkről írnak. (Hosszabb portré a Literán>>)
 
Mennyire feminista Lessing? Az első reakciókból látható, hogy sokak szerint, aki nőként írni mer, az csak feminista lehet, plusz elég divatos dolog mostanában, ergo nyomni kell. (Érdemes elolvasni Séllei Nóra írását a mai Népszabadságban Lessingről) Pedig Lessing feminizmusa nagyon problémás kérdés, erről a Femináriumon így írnak:
Csakhogy persze nem is az számít, hogy milyen szöveg "feminista szöveg", ha egyáltalán van ilyen, meg hogy megállapíthatók-e a feminista szövegnek ilyen-olyan kritériumai (hogy
a szerzője feminista? a narratív mű szereplői azok? az elbeszélő az? szereti sok feminista olvasó?) -- illetve tekintsük most a feminista mű legfőbb kritériumának azt, hogy témája/nyelvezete/mindkettő fontos kérdéseket vet fel az olvasóban a nemek (gender) működéséről a társadalomban, illetve kritikai fénybe állítja azokat, reflektál rájuk. És akkor Doris Lessing művei mindenképpen a feminista kritika olvasásterében helyezendők el, a feminista kritika számára fontos művek (akár örül ennek a szerző, akár nem, nyilvánvalóan). Tovább>>

 

15 évesen befejezte az iskolát

Lessing 1919-ben született Doris May Taylor néven az iráni Kermánsáhban, brit gyarmaton, ahol édesapja szolgálatot teljesített. A család 1925-ben Dél-Rhodésiába (a mai Zimbabwébe) költözött, Doris itt töltötte ifjúságát. Tizenöt évesen otthagyta az iskolát, a továbbiakban saját magát képezte. Az Afrikában töltött évek során látta a helyiek jogfosztottságát és nyomorúságos helyzetét, de családja boldogtalansága is közrejátszott abban, hogy elutasítsa a hagyományos női szerepeket.
 
A Magyarországon kevésbé ismert 87 éves írónő az eddigi legidősebb díjazott, csupán néhány könyve jelent meg magyarul, ám több,mint ötven kötetet jegyez. 1948 óta szinte minden évben megjelent legalább egy műve. Lesz miből válogatni tehát a kiadóknak és fordítóknak. Friedrich Judit kiemelte, hogy "Doris Lessing morális felelősséget vállaló író, aki társadalmi érzékenységet tükröző műveiben a rasszizmus, a nők és a munkásosztály problémáit járta körül."
 
Első könyve 1950-ben jelent meg, A fű dalol címmel (The Grass is Singing), ám máig egyik legfontosabb regénye, az Arany jegyzetfüzet (Golden Notebook). A regény több nő sorsán keresztül mutatja be az '50-es '60-as évek nő-férfi viszonyait, politikai és társadalmi problémáit. A könyvet megjelenése után rögtön kikiáltották a feminizmus nagyregényének, ám mára ez a kép megváltozott: a regény nőalakjai konfliktusaikban inkább a megalkuvást és az alárendeltséget választják. Ennek ellenére mindenképp elengedhetetlen, hogy lefordítsák magyar nyelvre.

 

Kommunizmus+feminizmus 

Lessing aktívan részt vett a kommunista mozgalomban, egy baloldali olvasókörben ismerte meg második férjét, a német Gottfried Lessinget, akinek négy évig volt felesége, de válásuk után is megtartotta a nevét. Ekkor csatlakozott a párthoz, ám az '56-os forradalom leverése után kilépett és szembefordult addigi elveivel.

Friedrich Judit szerint "amennyiben most köteteit lefordítják, akkor több évtizeddel ezelőtti írásaiból érdekes lesz látni, hogyan gondolkodtak nyugaton a marxizmusról". Eddigi mellőzésének egyik oka lehet, az előző rendszerben fel sem merült kiadása, hiszen az alkotó 1962-es kötetében már a marxizmusból való kiábrándulásáról írt. A rendszerváltás után pedig azért nem adták ki munkáit, mert egykor marxista volt - jegyezte meg az oktató.

 

Frankfurtban meglepődtek

A frankfurti könyvvásáron szintén meglepetés fogadta Lessing díjazását, a könyvvásár legtekintélyesebb vendége, Umberto Eco Doris Lessing "hatalmas irodalmi lelkét" méltatta. A brit írónő szerinte mindenképpen megérdemelte a díjat, ugyanakkor különösnek nevezte, hogy a Svéd Akadémia rövid időn belül immár másodszor adományozza az irodalmi Nobel-díjat egyazon ország írójának, emlékeztetve arra, hogy 2005-ben a kitüntetést az ugyancsak brit Harold Pinter kapta.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Milanovich Domi: Arra kell figyelnem, hogy a nehéz érzésekben is önmagamat megtartva legyek jelen

Milyen út vezet a nemi identitás elfogadásához? Milanovich Domi a Margó Könyvek podcast legújabb vendége.

...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók