Általános cikkek agave 2008 b+ dexter jeff_lindsay

Darabolós gyilkosból népmesei hős

Valuska László | 2008. március 25. |
B+
Jeff Lindsay: Drága, dolgos Dexter, Agave, 2008.

Megérkezett a kegyetlen kéjgyilkos és cinikus nyomozó legújabb kötete Drága, dolgos Dexter címmel. Juhéé. Valószínűleg mindenki életében eljön a pillanat, amikor megunja az igazi hősöket, akik soha semmi rosszat nem tesznek. Ennek első jele, hogy az éppen aktuális ellenséghez kezdünk el vonzódni, megértjük indítékait, amelyek általában súlyos társadalmi és/vagy szocializációs problémák, majd olyan hősöket keresünk, akik büdösek, káromkodnak, dugnak, isznak vagy gyilkolnak.

Az utóbbi években ráadásul sorra készültek az olyan blockbusterek, amelyek szemét, érzéketlen szuperhősöket mutattak nekünk példának. A leglátványosabb változása a Christopher Nolan-féle Batmannek volt, de már az olyan jófiús popkulturális ikon, mint Pókember is egyre szarházibb.

Az igazi hősök valójában a mindennapi mocsokban dolgoznak, rendőrként, nyomozóként üldözik a bűnözőket, mindig a szabályokat betartva. A műfajon frissíteni kellett, ezért volt jó húzás Jeff Lindsay-től, hogy egy olyan perverz darabolós gyilkosból csinált népmesei hőst, akit minden rendes sorozatban főgonosznak kiáltanának ki.

A napfényes Miami rendőrségén dolgozik vérképelemzőként Dexter, aki szabadidejében igazságot oszt. Mert szerinte sokan vannak, akikre nem sújt le a törvény. Na, ő azokat felkeresi és különös brutalitással legyilkolja őket, és élvezi, bár ehhez olyan kamu életet kell fenntartania, amit egy sorozatgyilkosnak sem. Például csúnya+csendes elvált asszonnyal jár, akinek két gyereke van.

A Dexter-sorozat közepesen izgalmas és szórakoztató, leginkább egy durván leegyszerűsített Bret Easton Elis-regényre hasonlít, mintha Lindsay megérezte volna a betöltetlen piaci szegmenst a meghasonlott énben. Az elbeszélőnk maga Dexter, aki folyamatosan reflektál rossz énjére, a Sötét Utasra. A jó és a rossz harca tehát egy emberben vívja örök harcát - akár írhatnánk ezt is a borítóra, ha igaz lenne, de nem az, mert a két én pompásan megvan egymással. Dexter keresi a lehetőséget a Sötét Utas megjelenésére és kielégítésére. Egymásnak játszanak, nincsenek védhetetlen elborulások, kikerülhetetlen gyilkolások, mindkét én tudatos - és unalmas.

Most Miamiban két ügy van Dexter számára: az egyik egy pedofil csávó ölt meg kisgyerekeket, és még le is fotózta őket, míg a másodikban egy korábbi El Salvador-i titkos amerikai elit katonai osztagig vezetnek el. Dexter előbbit vonzalomból, utóbbit szívességből csinálja, mert menő rendőr huga kapja az ügyet, plusz egy rangos rendőrcsávót a nyakába.

Szórakoztató olvasni a sztorit, bár ez a meghasadt én nagyon gyengén van kidolgozva, szinte csak annyira, hogy mindig elmondja Dexter, mennyire rossz a másik énje, a Sötét Utas. És ilyenkor néha elbeszélői pozíciót is váltanak, ez a nyelvi és elbeszélői játékosság a szövegben, pedig olyan sok magas labda van, amit le kellene csapkodni Lindsay-nek. Nem teszi, így viszont kapunk egy kéjgyilkost, akit morálisan nem lehet támadni, hiszen csak olyanokkal végez, akikkel tényleg végezni kell: mondjuk a férfival, aki megerőszakolja és megöli a kisgyerekeket, sőt még le is fotózza őket.

Innentől kezdve viszont a tőlhangsúlyozott sorozatgyilkosság nem áll meg, hiszen az olvasó számára semmi rendkívüli nincs abban, hogy egy igazságosztó megöli a rosszakat.

Az előző részről itt>>


TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.