A Képes Kiadó és a Holdudvar csütörtökre és péntekre szervezett rendezvénysorozatán végre kiderült: a jó Batman-képregény már nemcsak az SZTK-szemüveges geekeket és a cápafog-nyakláncos filmesztétákat hozza lázba, hanem a csajokat is.
Képregényrajongók (fotó: Holdudvar, Elekes Réka)
A kétnapos rendezvény fénypontja egyértelműen a legújabb 100 oldalas Batman-kötet, az Arkham Elmegyógyintézet csütörtöki, hivatalos premierje volt. Az őrült szupergonoszokban (Joker, Kétarc, Madárijesztő) és okkult szimbólumokban tobzódó történetet Grant Morrison írta 1987-ben, a rajzolója pedig a képregény- és lemezborítókon edződött Dave McKean.
Az Arkham Elmegyógyintézetben minden képkocka egy önálló festmény, amiket Alice Csodaországban-idézetek és lírai monológok szakítanak meg. A Képes Kiadó tehát (maximálisan kihasználva az új Batman-film körüli hype-ot) tudatosan nyit az olyan "felnőttképregények" felé, amiket kézbe véve talán még Bölcs István is megértené, hogy a képregény nem lebutított műfaj a nem olvasók számára, hanem a szöveg és a kép sajátos összhangjával operáló, önálló művészeti ág.
Batman-rajongók (fotó: Holdudvar, Elekes Réka)
Hogy a kezdeti idők ('30-as évek) Batman-füzetei óta mekkora változásokon ment keresztül a denevérjeles éjszakai igazságosztó karaktere, arról Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke tartott egy PowerPointtal megtámogatott kiselőadást, nagyjából 40 érdeklődőnek. Mint kiderült, a Bőregér (és persze Superman) történeteinek célközönsége a második világháború idején a besorozott tizen- és huszonéves korosztály volt, így a szuperhősök elég gyakran rúgták szét Hitler és Mussolini seggét a füzetek borítóján, ha épp nem háborús részvényeket árultak a hátországban.
Az '50-es évektől kezdve a szigorú Comic Code miatt már nem lehetett szexszel, erőszakkal és horror-elemekkel sokkolni az ifjúságot, így az űrutazós, marslakókkal harcolós sci-fi epizódok lettek a meghatározóak a Batman-történetekben, amiket utána burleszk-elemekkel súlyosbított az 1966-tól futó tévésorozat. Bayer Antal előadásából megtudhattuk, hogy a nagy áttörést Frank Miller két éve nálunk is megjelent Első éve és a Return of the Dark Knight hozták meg a 80-as években, valamint a "brit képregényinvázió" egyik legendás vezéralakja, Alan Moore, a Gyilkos tréfával (utóbbit az 1990-ben indult magyar Batman-képregénysorozat első számában olvashattuk).
Réz "King Kong" András (Lanczinger Mátyás rajza, fotó: Holdudvar)
A csütörtök este nyolcra meghívott két díszvendég, a cápafog-nyakláncos filmesztéta, Réz András, és a Mátyás király-hasonmás Helyey László a katasztrófafilmektől Asterixen át a Shakespeare-drámákig és az FPS-játékokig mindenről beszélt, csak Batman-képregényekről nem. De így legalább bőven volt ideje a két képregényrajzolónak (Lanczinger Mátyásnak és Fehér "Zorro de Bianco" Zoltánnak) portrét készíteni a kedélyesen borozgató és szivarozgató párosról.
Pénteken Korcsmáros Gábor, a Képes Kiadó vezetője beszélt a Fülesben megjelent Piszkos Fred-képregény felújításáról és keményborítós újrakiadásáról. A lekicsinyített, régi fekete-fehér képsorokat Garisa H. Zsolt és Varga "Zerge" Zoltán rajzolta át és egészítette ki új képkockákkal (olyan profi módon, hogy még az Index-szerkesztőség legnagyobb Rejtő-szakértői is megesküdtek, hogy Fülig Jimmy és a hajóorvos párbeszéde már az 1967-es kiadásban is benne volt, pedig nem!). Nyolctól Fritz Zoltán és Zsoldos Péter, az MKA grafikusai örökítették meg képregényfiguraként Pataki Zita meteorológust, és a képregényes eseményekből (is) kihagyhatatlan Karafiáth Orsit - aztán mindenki elment inni.
Réz András, akcióhős és King Kong-Alien (rajz: Lanczinger Mátyás & Fehér Zoltán, fotó: Fehér Zoltán)
