Fotó: Gyovai Katalin
Végre magyarul is megjelent az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb Papírszínház-története, a Barna hajnal. Franck Pavloff novellája tizenkilenc éve jelent meg először Franciaországban, a Csimota Kiadó itthon pedig nem egyszerűen képeskönyvben gondolkodott, hanem azt tervezte, hogy a Könyvmecénás programon keresztül Papírszínházként jelenteti meg a totalitárius hatalom veszélyeire figyelmeztető allegorikus történetet.
A Piróth Attila fordításában és Grela Alexandra illusztrációival megjelenő kiadványt hétfő este mutatták be a kiadóban, ahol átadták a mecénások által felajánlott 50 darab Papírszínház-csomagot az Amnesty International Magyarország (AI) képviselőinek. A szervezet önkéntesképzői lesznek majd azok, akik elviszik az iskolákba és könyvtárakba Pavloff történetét. Utóbbit az 1998-as francia önkormányzati választások inspirálták, amikor a második fordulóban a jobboldal képviselői koalíciót kötöttek a szélsőjobboldal jelöltjeivel. A szerző így mesélt erről az élményéről:
„Egy franciaországi szélsőséges politikai párt olyan veszélyes ideológiákkal kezdett kampányolni – rasszizmus, az idegenek elutasítása, xenofóbia –, amelyek a demokrácia hagyományos értékeit kérőjelezik meg. A félelemmel történő manipuláció, szerintem, olyan folyamatokat indíthat el, amelyek a múltban a legnagyobb barbárságokhoz vezettek. Író lévén ezt a szörnyű folyamatot szerettem volna bemutatni egy novella keretein belül.”
A történet teljesen hétköznapinak indul: emberek élik a mindennapi életüket egészen addig, míg egy nap az állam úgy nem határoz, hogy betiltja a nem barna macskák és kutyák tartását. Akinek nem barna az állata, annak ciánkapszulákat osztogatnak. Az élet viszont folyik tovább, a narrátor és barátja nem érzik, hogy cselekedniük kellene, sőt, még indokot is találnak arra, hogy miért jogosak a rendelkezések. A tiltások köre viszont bővül, és hamarosan célkeresztbe kerülnek azok is, akiknek valaha nem barna színű állatuk volt, vagy akárcsak a családjukban, az ismerőseik körében más színű állatot tartottak. „A főszereplők így maguk is áldozatokká válnak, a rendszer és önmaguk gyávaságának áldozataivá” – írtuk korábban a történetről.
„A totalitárius rendszerek az emberek hétköznapi életébe olyan apró és jelentéktelennek tűnő mozzanatokkal épülnek bele, amelyek elsőre talán nem is tűnnek fontosnak. Mi is lehetne banálisabb, mint – a javunkat szolgálandó – bizonyos macska- vagy kutyafajok betiltása? De amint elfogadjuk ezeket az intézkedéseket („csak, hogy nyugtunk legyen”), már késő, a hatalom észrevétlenül befészkelte magát az életünkbe, és újabb és újabb lépéseivel korlátozza egyéni szabadságunkat”
– mondta korábban Pavloff, akinek nevét a nagyközönség egyértelműen a Barna hajnal kapcsán ismerhette meg.
Utóbbiból Franciaországban eddig több mint 2 millió példányt értékesítettek, és az iskolai tananyag részévé vált. Itthon is az a cél, hogy minél több iskolást megismertessenek vele, és a gyerekekkel együtt dolgozzák fel a történet üzenetét. Ebben partner az Amnesty International Magyarország, melynek emberi jogi képzési koordinátora, Landy Annamária a hétfői bemutatón elmondta, hogy egy 90 perces tanórát építettek a Barna hajnal köré, a célközönségük pedig főként a középiskolás korosztály, illetve az általános iskolák felső tagozata. Fontos ugyanakkor, hogy az óra nemcsak abból áll, hogy felolvassák a mesét: ismerkedéssel indítanak, ahol a gyerekeknek egy-egy állatképet húzva kell magukról mesélniük, majd kapnak néhány színes oldalt a Papírszínház-történetből. Szöveg híján, először csak a kép alapján kell megfogalmazniuk, miről is szólhat a novella. Ezt követően meghallgatják a történetet, a foglalkozásnak ezzel ugyanakkor még koránt sincs vége. Az óra második felében például elveszik a gyerekektől a nem barna színű állatok képeit, ezzel is elősegítve a szöveg élményszerű feldolgozását. A résztvevők ezt követően megbeszélik a hallottakat, majd a tanóra aktívan ér véget (a gyerekeknek például transzparenst kell készíteniük, beszédet vagy levelet írniuk a témában).
A Barna hajnal nem hagy lélegzetet az olvasónak
Képek forrása: Csimota A Csimota Kiadó idén egy igazán különleges Papírszínház-mese kiadását tervezi a Könyvmecénás programján keresztül. A Könyvmecénás értékteremtő könyvek megjelenését segíti elő, ahol a támogató előre megveszi a saját példányát, valamint a neve - mintegy a támogatás lenyomataként - bekerül a kiadványba is.
A foglalkozásokra az iskolák már most jelentkezhetnek, időpontot egyeztetni az alábbi címen lehet: oktatas@amnesty.hu, az első órákat várhatóan novemberben fogják tartani. Az érdeklődésről sokat elmond, hogy van olyan iskola, mely eleve azzal számol, hogy az érettségi tételek közé beemeli Pavloff történetét.
A Könyvesblog a projekt médiapartnere.
