Követni az érdi bőtermő meggy botrányos karrierjét március közepén, ahogy az ágvégeket a kert fagyasztójából idő előtt kiolvasztja egy tőlem független akarat. Sejteni, hogy a húsa így nem lesz félkemény, festőlevű, enyhén édes-savas. Már önmagában is szelíd vádaskodás.
Heteken át fotóztam, ahogy a rügyeket megmikrózza az önjelölt melegfront, a naptári tavasz
első, elhamarkodott, kamaszos lendülete, hogy kipattanjanak, mint a pattogatott kukorica,
de hajnalban le is fagyjanak mindjárt.
Mi vagyunk az első generáció, amelyik a klímaváltozás hatásait már érzi, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik tehet még ellene.
Barack Obama
Ahogy a kora tavaszi nap, ez a dörzsölt defibrillátor, képes szívhangjuk beindítani. Mintha számon kérhetném a napszakon az olvadást. Sáron a lepelleveleket. Porzószálakat a nehézkedésen.
Mire figyelmeztet egy kéregbe karcolt mondat, korhadó jelentés? Kimondva a kert megszelídített hangjai közé vegyül. Elszánt kaparászás fülledt odúban. Törzsben az évtizedes repedések zaja.
Az ENSZ jelentése szerint 2000-2019 között a természeti katasztrófák száma közel a kétszeresére nőtt, összesen 7348 katasztrófát regisztráltak, amelyek 1,2 millió ember halálát okozták. (Forrás: UNDRR/CRED - Human Cost of Disasters Report 2020)
Szűkítettem a blendén, és a meggyfa elcsábított. Mintha vonzanám a tisztességben megőszült lombot, a fűrészfogszerűen csipkézett levelet, míg egy üveglapon át, dermedten csodálom.
Mindig ez a vége. Valamit összekeverni a botanikával. Engedelmes húst, recézett élű
szótlanságot. Minden mintázatban az értelmet látni. Pedig a tölcsérkorona néha
csak tölcsérkorona.
Költő, drámaíró. Három verseskötete jelent meg (Mész, Ahol megszakad, Roncs szélárnyékban), és egy drámakötete, Je suis Amphitryon címmel. Fotó: Máté Péter/Jelenkor Kiadó
A város és a környezet viszonyát vizsgáltam. Pontosabban azt, hogyan csempésszük vissza a természetet a városba, ebbe a mesterséges környezetbe. Ezenkívül a hajléktalanok lakhelyeiről készítettem sorozatot: egy kartonpapír a járdán, egy pokróc esővédett helyen, a pályaudvarok mellett. Tehát a hiányt és a jelenlétet.
