Mijazaki Hajao neve talán a legszélesebb körben ismert a Ghibli rendezői közül, az alkotó kétszer kapott Oscart, 2001-ben a Chihiro Szellemországban, 2024-ben A fiú és a szürke gém című animációs filmjeiért.
Hogyan alapították meg a Ghiblit?
Mijazaki az 1979-ben bemutatott Cagliostro vára című egészestés animációs filmmel debütált rendezőként, majd a Ghiblit 1985-ben alapította meg három kollégájával (Szuzuki Tosio, Takahata Iszao, Tokuma Jaszujosi).
A Ghibli név olasz közvetítéssel az arabból érkezett, így hívják a forró sivatagi szelet. Mijazaki választásának két oka volt, egyfelől szenvedélyesen szereti a repülést, aminek emléket is állított a Szél támad (2013) című filmjében. Másfelől azt akarta, hogy a stúdióval új szelek fújjanak a japán rajzfilmiparban.
Miért kapnak tiszteletbeli Arany Pálmát?
A cannes-i fesztivál úgy döntött, hogy
most először kollektívan ítéli oda az Arany Pálmát a stúdiónak.
„Mint minden moziikon, (a filmek szereplői) benépesítik képzeletünket színes, gazdag világokkal és érzékeny, elkötelezett történetekkel. A Ghiblivel a japán animáció a mozifilmek egyik nagy kalandját jelenti, a hagyomány és modernitás között” – fogalmazott Iris Knobloch és Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál két vezetője.
Mi csak üdvözölni tudjuk a döntésüket, és össze is gyűjtöttük itt a kedvenc Ghibli-adaptációinkat és az irodalmi alapanyagukat.
Kiki – A boszorkányfutár (1989)
Kiki a Ghibli egyik legkedvesebb karaktere (bár a stúdió a logójába Totorót választotta), aki Eiko Kadono 1985-ös gyerekfantasyjéből érkezett a nagyvászonra. A történet egy kis boszorkányról, Kikiről szól, aki a cicájával együtt elköltözik otthonról, hogy befejezze a mágikus képzését. Mivel Kiki tud repülni, futárszolgálatot indít egy városkában, hogy segítsen a helyieknek. A regény, majd a film sikere nyomán Kiki kalandjait még további öt könyvben mesélte el a szerző, az elsőt magyarul is olvashatod.
A vándorló palota (2004)
Ha követni kezdesz a közösségi médiában egy Ghibli- vagy Mijazaki-oldalt, előbb vagy utóbb beleütközöl egy szerelmes Howl-posztba. Azzal azért vitatkoznánk, hogy az önző és hiú varázsló, Howl valóban akkora főnyeremény pasi-e – főleg ismerve az eredeti, a rajzfilmnél sokkal karcosabb és kiábrándultabb/realistább regényt. Az viszont tény, hogy A vándorló palota az egyik abszolút nemzetközi és személyes kedvenc a Ghiblitől (láttam már vagy ötször, és még látni fogom legalább ötször – S.A.).
A Diana Wynne Jones 1986-os regénye alapján készült rajzfilm Sophie Hatterről szól, akit elátkoz a Puszták Boszorkánya. Az öregasszonnyá változtatott Sophie a veszélyesnek tartott Howl vándorló palotájának nyomába ered, hogy a varázsló segítségét kérje. Mindeközben a királyság háborúban áll a szomszéd birodalommal egy elveszett herceg miatt, a propaganda pedig szó szerint elönti az utcákat.
Wynne Jones könyve az első a Howl-sorozat három kötetéből, amikben ugyan új szereplők történetéről olvasunk, Howl és Sophie is visszatér. A vándorló palota megjelent magyarul, de csak antikváriumban beszerezhető, ezért mutatjuk fent az angol eredetit.
Porco Rosso – A mesterpilóta (1992)
A Porco Rossót a szakma Mijazaki egyik legjobb filmjeként tartja számon. Az eredetije a rendező saját mangája, ami akvarelltechnikával készült és 1989-ben jelent meg Hikōtei Jidai címmel. A történet egy volt I. világháborús pilótát, a jelenleg fejvadászént dolgozó Porco Rossót – valódi nevén – Marcót követi. És íme, egy újabb elátkozott Mijazaki-karakter: a pilótát elvarázsolták, hogy egy disznóra hasonlítson.
Nem ez az egyetlen rajzfilm, ami Mijazaki mangáiból készült. A posztapokaliptikus világban játszódó Nauszika – A szél harcosai (1984) és a Szél támad is részben a rendező képregényein alapul.
Földtenger varázslója (2006)
A Mijazaki fia, Gorō rendezte Földtenger varázslója több forrásból is merít. A legfontosabb ezek közül Ursula K. Le Guin Szigetvilág-ciklusa, de ne felejtsük ki Mijazaki mangáját, a Shuna utazását se.
Az adaptáció jelentősen eltért Le Guin könyveitől, és elég vegyesen fogadta az író, valamint a közönség is. Az egyik legnagyobb különbség, hogy a feldolgozás a háborúra koncentrál, míg a regények inkább a szereplők belső küzdelmeivel foglalkoznak.
Szentjánosbogarak sírja (1988)
Valószínűleg ez a legsírósabb rajzfilm, ami valaha készült. Noszaka Akijuki erősen önéletrajzi ihletésű, 1967-es regényének feldolgozása a II. világháborúban mesél egy testvérpárról. A rajzfilmet bemutatása óta nagyra tartják a kritikusok és a közönség is, és gyakran emlegetik minden idők egyik legfontosabb háborús filmjeként. A történetből egyébként 2005-ben, a II. világháború befejezésének 60. évfordulója alkalmából élőszereplős film is készült.
Kaguja hercegnő története (2013)
A Takahata Iszao rendezésében készült rajzfilm alapja egy régi japán mese, A bambuszvágó története, ami a kutatók szerint a 9-10. század fordulóján születhetett. A szerzőjét nem ismerjük. A történet nagyon népszerű Japánban, számos feldolgozást megért már. A főszereplője egy Holdról származó hercegnő, akire egy bambuszvágó talál rá egy bambuszban. A férfi és a felesége befogadja és felneveli a babát, aki szépséges lánnyá cseperedik, itt indulnak a bonyodalmak. A filmet 2015-ben a legjobb animációs film Oscarjára jelölték.
(MTI, Screenrant)
