Szívünk rajta – Érthetően és humorosan a görög mitológiáról
Szívünk rajta gyerek d:book bánfi csilla

Szívünk rajta – Érthetően és humorosan a görög mitológiáról

.konyvesblog. | 2017. október 20. |

bookline_szr_kirakat_percy.jpg

Míg szeptemberben egy játékos matematikai, addig októberben egy történelmi tárgyú könyvet emeltek ki a Szívünk rajta zsűritagjai. Bánfi Csilla könyvtárpedagógus, a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) elnökségi tagja értékelésében azt hangsúlyozta, hogy Rick Riordan könyve, a Percy Jackson és a görög istenek szórakoztatóan vezeti be a fiatalokat a görög mitológiába, és nemcsak tanít, hanem szórakoztat is. Bánfi Csillával a humor fontosságáról, a választás szempontjairól és saját kedvenceiről is beszélgettünk.

Rick Riordan: Budapest, 1900 – A város és kultúrája

Fordította: Molnár Edit, Könyvmolyképző Kiadó, 2017, 392 oldal, 3699 HUF

 

Ebben a hónapban egy olyan kötet lett a hónap könyve, amely játékosan ismerteti meg az olvasót a görög mitológia világával - miért pont erre a műre esett a választása? Alapvetően milyen szempontokat vett és vesz figyelembe az értékelésnél?

Amikor kézbe veszek egy könyvet, szinte automatikus, hogy végiggondolom, kinek, miért ajánlanám. Az ötödikes történelem tantárgy keretében megjelennek a görög mítoszok: a gyerekek szeretik, de nehezen olvassák, hiszen olvasástechnikailag még nem „tartanak ott”. Az alsótagozatos olvasmányok könnyebb szövegezésűek. A nevek kiolvasása is gond, hiszen még kevés ötödikes alkalmas arra, hogy az idegen neveket ne betűről-betűre olvassa. Az ajánlott kötetben érthetően, hétköznapian, és főleg humorosan jut el a gyerek ahhoz az információhoz, amire a görög mitológiából szüksége van. Emellett a gyerekek értik, igénylik a humort, ami megjelenik a műben.

banfi_csilla.jpgA legfontosabb szempont, hogy az olvasás élmény legyen. Ranganathan, az indiai könyvtártudós 1931-ben tette közzé a Könyvtártudomány öt törvénye című művét, melyben azt írja, hogy „Minden olvasónak a megfelelő könyvet!” és „Minden könyvnek a megfelelő olvasót!” Ezeket a tanácsokat mindig figyelembe veszem, hiszen olvasóvá csak így lehet nevelni.

Ha visszagondol a gyerekkorára, melyik az a gyerekkönyv, amelyikre a legmarkánsabban visszaemlékszik? Vagy azért, mert azt olvasták fel a legtöbbször, vagy azért, mert gyerekként ön azt olvasta el legelőször?

Két könyv jut rögtön eszembe, az egyik Zdeněk Miler – Iva Hercíková – Eduard Petiška A vakond nadrágja és más történetek, valamint Eduard Petiška A világ leggazdagabb verebe és más történetek. Az első önállóan elolvasott könyvem Bodó Béla Brumi az iskolában című könyve volt, Szávay Edit illusztrációival.

Olvasott gyerekként olyan könyvet, melyet nem lett volna szabad? Ha igen, mi vonzotta mégis ahhoz a könyvhöz?

Olvastam eldugott, tiltott könyvet, negyedikesként a Tíz kicsi négert. Szerencsére a nővérem segített, hogy ne derüljön ki, illetve segített feldolgozni is, mert bármit kérdezhettem, és ő elmagyarázta.

Ha mostanában bemegy egy könyvesboltba, milyen szempontok alapján választ gyerekkönyvet?

Könyvet úgy választok, hogy az olvasóimnak tetszik-e. Sok helyről tájékozódom, sokkal inkább a leendő olvasóra gondolva,mint arra, hogy mi a trend. Mit szól a mindig olvasó Fanni? Vajon belelapoz-e az örökké kérdező Martin? Persze az iskolai könyvtárosság előnye, hogy ismerem az olvasókat, így személyre szólóan ajánlok. És sokat, nagyon sokat beszélgetek velük.

Percy Jackson könyve a kamasz olvasóknak szóló rád talál kategóriába tartozik - könyvtárpedagógusként hogyan látja, melyek azok a művek (akár nevesítve is), amelyek a leginkább megfogják ezt a korosztályt?

A mostani kamaszokat leginkább azok a könyvek érdeklik, amelyek tényleg róluk szólnak. Ezek közé sorolnám például Kalapos Éva D.A.C.-könyveit, Mészöly Ágitól a Darwin játszmát és a Szabadlábon című regényeket. Leiner Laura könyvei pedig a nehezebben olvasókat is sorozatfüggővé teszik.

Ha Szívünk rajta-matricát tehetne valamelyik gyerekkori kedvencére, melyik lenne az?

Nagyon szeretném, ha matrica lenne a Kisvakond-könyveken, hiszen időtlen, örök történetek ezek. Illetve jó lenne, ha matricát kapna az egyik kamaszkori kedvencem, Szabó Magda Mondják meg Zsófikának című regénye.

Ha a kortársak közül kellene kedvenc szerzőt és művet megneveznie, kik és mik lennének azok?

A legnagyobb kedvencem Joseph Hellertől A 22-es csapdája, de nagyon szeretem még Vámos Miklós Apák könyve című regényét, Patrick Nesstől a Szólít a szörnyet, az összes Harry Pottert, Dóka Pétertől A kékhajú lányt, Dániel András Kicsibácsi, kicsinéni történetét és Kertész Erzsi Pantheráját. Nagyon nehéz választani.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.