Szívünk rajta - A Babageometria kontrasztos fekete-fehér világa kortalan örömforrás

Szívünk rajta - A Babageometria kontrasztos fekete-fehér világa kortalan örömforrás

Ruff Orsolya | 2019. szeptember 17. |

babageo_mintak_egyben.jpgFotó: Trembeczki Péter

A vizuális kifejezés képessége éppúgy fejleszthető és fejlesztendő, mint a verbálisé - vallja Bényei Judit, a MOME docense, a Szívünk rajta szeptemberi értékelője. Ebben a hónapban a program kiemelt könyve Nagy Diána Minták című kötete lett a Babageometria-sorozatból, melynek kontrasztos képei már egészen kicsi kortól lekötik a gyerekek figyelmét, segítik a fókuszálás képességét. Bényei Judittal beszélgettünk.

A Szívünk rajta történetében először lett a hónap kiemelt kötete egy olyan leporelló, amely csak képekkel mesél. Miért pont erre a könyvre esett a választásod, mi volt az, ami Nagy Diána könyvét kiemelte a mezőnyből?

A Minták című könyv a mára négyrészes Babageometria-sorozat egyike. Kiemelésével az egész sorozatra szerettem volna fölhívni a figyelmet. Az ötlet és a megvalósult könyv nem újdonság mára a gyerekkönyv piacon, Nagy Diána munkája évek óta bizonyít a kisbabás családok körében. Sorozatként viszont már nemcsak egy szép könyvtárgyat láthatunk benne, hanem a vizuális nevelés következetes építkezését is.

Nagy Diána: Babageometria - Minták

Móra Könyvkiadó, 2019, 14 oldal, 1999 HUF

 

A könyv azt üzeni, hogy a korai vizuális nevelést nem lehet elég korán kezdeni – miben látod a jelentőségét annak, hogy egy kisgyereket már egészen korán izgalmas vizuális ingerek érjenek?

Az elterjedt pszichológiai vizsgálati eredmények szerint a fekete-fehér kontrasztos ábrák kiscsecsemő kortól segítik a látás fejlődését és a fókuszálás képességét. Az érdeklődést egészen biztosan felkelti már a 0-3 hónaposok esetében is, ezt magam is tapasztaltam. Sőt, valójában ebből a szempontból az ő számukra a legérdekesebb, mert később az élénk alapszínek és a mozgalmas képek már átveszik a vezető szerepet, de ezek egy következetes vizuális fejlesztési rendszerben szépen egymásra építhetők. A vizuális kifejezés képessége ugyanis éppúgy fejleszthető és fejlesztendő, mint a verbálisé, különösen ma, amikor a kommunikáció jó része képeken keresztül zajlik.

babageo_mintak_7.jpg

A reklámokban, a közösségi oldalakon, de már a legkülönbözőbb hasznos információközlés terén (ezek közé tartoznak például az infografikák, az infoanimáció) is a kép a domináns elem. Ez a fajta közlés ugyanúgy lehet „igényesen fogalmazott”, esztétikailag magas minőségű és tömörségével a pontosságot szolgáló vagy zűrzavaros, csúnya és igénytelen. Nagy Diána Babgeometriája egyszerre igényes, vonzó, és a vizuális absztrakcióra törekvése miatt a vizuális kommunikáció fontos elemét hangsúlyozó. Ez a képi elvonatkoztatás és redukálás, egyszerű formákra bontás itt játékosan jelenik meg, nem tűnik didaktikusan erőltetettnek, mégis olyan hiányt pótol, ami a későbbi vizuális neveléshez nélkülözhetetlen. Nemcsak a modern és a kortárs képzőművészet értelmezéséhez szükséges ez a képesség, hanem a tömör képi közléshez, valamint az információátadó képi nyelv értelmezéséhez is. Nem mellékesen pedig az igényes vizuális környezet alakításához is elengedhetetlen, ahhoz, hogy hétköznapi világunk is ilyen legyen.

Sok szülő kicsit még mindig idegenkedik az olyan gyerekkönyvektől, amelyekben nincs betű – te mit tanácsolnál nekik, hogyan érdemes ebben az esetben nekiállni az olvasásnak, a közös könyvnézegetésnek?

Azt gondolom, hogy ez a könyv (és az egész sorozat) bár eredetileg a 0-3 hónaposokat célozza meg, kortalan örömforrás.

babageo_mintak_5.jpg

Másképp „olvashatjuk” a különböző korszakokban. A 0-3 hónaposok esetében azt ajánlják, hogy biztonságos közelségben helyezzük a baba köré, hogy ő szabadon nézegethesse, kövesse a formák alakulását. Számára ez okozhat örömet. A nagyobbacskákkal viszont akár együtt is nézegethetjük. Kiterítve a leporellót az egyes oldalak történetként is elmesélhetők, egymással összeköthetők. A legegyszerűbb ábrákból is képesek vagyunk meséket kreálni: a szülő a gyereknek, a gyerek a szülőnek vagy együtt ők ketten. Mivel a formák kicsit elvontak, még több lehetőség adódik a szabad asszociációra, így nagyon sok belső tartalom rávetíthető a képekre, bármi, ami a gyereket és a szülőt foglalkoztatja. Sok minden elmesélhető, a megélt nap és élmények felidézhetők: örömök és gondok is. De lehet egyszerűen csak elvarázsolni egymást a felötlő történetekkel. Azt hiszem, erre az odafigyelő szülők maguktól is rájönnek, tanácsok nélkül.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.