Az ember szerencsésnek érezheti magát, ha fehér, heteroszexuális, nukleáris családban nőtt fel, és szellemileg, fizikailag is épnek, normálisnak számít, mert már gyerekként is rengeteg olyan könyvet talál, ami épp az ő hagyományos életéről és tradicionális problémáiról szól.
Muzulmánok, romák, melegek, feministák, örökbefogadottak, autisták: egyikük sem tipikus gyerekkönyvszereplő. Mi mégis felkutattuk azokat a magyarul is megjelent irodalmi műveket, amelyekből a gyerekek és a kamaszok közelebbről is megismerhetik, hogy milyen érzés másnak lenni. Ha szeretnénk kicsit tágítani a gyerek ismereteit, meghaladni az előítéleteit, és megismertetni azzal, mi van a sztereotípiák mögött, akkor ideje kicsit színesebbé varázsolni a könyvespolcot, például ezekkel a művekkel.
MEGJELENT AZ ÚJ Könyves magazin 2014/3.
Libri-Shopline, 2014, 104 oldal, 870 HUF/5 pont + 199 HUF
Mit találsz a magazinban? 5 exkluzív Gyarmati Fanni-fotó
Tévésorozatok és irodalom, Putyin és a legfontosabb orosz írók
Interjú Vámos Miklóssal, Háy Jánossal, Irvine Welshsel, Vlagyimir Szorokinnal
Más családok
Bár rengeteg árvát és örökbefogadott gyereket ismerünk a klasszikus gyerekkönyvekből, azt azért nem állíthatjuk, hogy például A dzsungel könyve vagy akár a Tom Sawyer kalandjai nagyon körbejárta volna a témát. Az árvaság jól működő irodalmi toposz, hiszen a szülők kiiktatásával máris felgyorsulhatnak az események, a főhősünk előbb indulhat világgá, és hamarabb elkezdődhet a felnőtté válás izgalmas és metaforikus folyamata. Hogyan is lehetett volna hős Harry Potterből, Tracy Beakerből vagy Anne Shirley-ből, ha a szüleik mellett, a szüleik támogatásával nőnek fel? Ha érzékenyebb, analizálósabb örökbefogadós sztorira vágynánk, akkor ott van például a Babazseb című zseniális képeskönyv, ami egy kengurupár gyermekvállalási nehézségeiről szól – méghozzá nagyon is őszintén. A szerző, Elisabeth Brami nem titkolja olvasói elől, hogy a meddőség miatt bizony tönkremehet a felnőtt párok kapcsolata, és a stressz, a szomorkodás akár váláshoz is vezethet. Kengurumamát, akinek túl kicsi a zsebe ahhoz, hogy kihordjon egy utódot, tehát nem lehet gyereke természetes úton, elhagyja a férje. Szerencsére végül minden jóra fordul, ugyanis a barátai feltalálják a zsákszerű babazsebet, amiben más gyerekét is lehet hordozni, és máris elkezdődhet az örökbefogadási folyamat.
Az apa elvesztéséről szól Michelle Paver sorozatának, az Ősidők krónikáinak első része, a Farkastestvér, amelyben a gyászoló főhősnek egyedül kell boldogulnia az erdőben, ahol megpróbál új családot teremteni egy árvaságra jutott farkaskölyökkel. Szintén közeli és megkapó képet kapunk az árvaságról Patrick Ness trilógiájában, a Chaos Walkingban, amelynek főhősét, Willt egy meleg pár neveli, miután biológiai szülei meghaltak. A félárvaság legalább ilyen megrázó Florence Jenner-Metz képeskönyvében, a Neked írok, Apu!-ban, amiben egy kislány próbálja elfogadni, hogy eggyel kevesebben vannak a családban, mióta az édesapja meghalt. Siobhan Dowd nagyobbaknak szóló regényében, az Éles és gyors sikolyban pedig a 15 éves Shellt ismerjük meg, aki az alkoholista apuka árnyékában egyedül próbálja nevelgetni a húgát és az öccsét, ám közben megbabonázza a helyi pap, és teherbe esik egy kamaszfiútól.
Más kultúrák
Több tanulmányban is kifejtették már, hogy a legtöbb 19. századi gyerekkönyvet mennyire áthatja a rasszizmus és a xenofóbia, ezeket a klasszikusokat mégis újra és újra kiadják. Az egyik legmegdöbbentőbb példa A titkos kert (Francis Hodgson Burnett), amelyben a főszereplő Mary sírva fakad, amiért fekete bőrűnek nézik, és kikéri magának, hogy „bennszülöttnek” tartsák. Később egyértelműen kifejti, hogy mire is gondolt: „azok nem emberek, hanem szolgák, akiknek térdre kell esniük előttünk.” De nem jobb a helyzet a Doktor Dolittle és az állatokban sem (Hugh John Lofting), ahol egy fekete bőrű férfit festenek fehérre, hogy legyen esélye elcsábítani egy fehér nőt.
Kapcsolódó cikkek:
Akadnak azért pozitív példák is – nemrég megjelent az első magyar ifjúsági regény, amelynek cigány szereplői is vannak. Bár a Rajkó nem mai történet, hanem történelmi fikció, Erdős István mégis alaposan körbejárja a különböző kultúrák találkozásának kérdését. Hitka Viktória és Gál László kisregényében, a Zinka és Hugóban is szerepel egy roma kisfiú, Emil, aki nagyon segítőkész, és még egy tutajt is ácsol a főszereplőknek, hogy támogassa a küldetésüket. Böszörményi Gyula teremtésmítosza, az Emberke színe pár éve jelent meg a Csimota Kiadó Tolerancia sorozatában. Megtudjuk belőle, hogy a Jóisten, vagyis Ég Atyácska ugyanolyan szeretettel teremtette meg az összes rasszot, és tanulságul elhangzik az is, hogy minden különböző bőrszínű ember egyenrangú.
A didaktikus, de szerethető képeskönyveknek se szeri, se száma – ilyen például David McKee műve, az Elmer, ami egy tarka bőrű elefántról szól, aki nem találja a helyét a szürkék között, a Jao, a kaméleon (Thierry Chapeau), amiben egy kaméleon érzi kirekesztettnek magát a bőre miatt, és a Nem én vagyok Bin Laden!, amiben pedig egy New Yorkban élő muzulmán kisfiú, Nasszír igyekszik meggyőzni legjobb barátját, a baptista Johnt arról, hogy nem minden muzulmán terrorista. A nagyobbaknak szól Sue Monk Kidd zseniális regénye, A méhek titkos élete, amiben a főszereplő kislány agresszív apja elől menekül el otthonról a fekete bőrű bejárónőjükkel, és egy afro-amerikai nőkből álló kommunába költözik, valamint Alice Walker klasszikusa, a Bíborszín is, amiben egy leszbikus fekete kislány viszontagságairól olvashatunk. Persze nem szabad kihagyni a Harry Potter-sorozatot sem, ami az elmúlt évek legátütőbb olyan szériája, amelynek központi témája a rasszizmus elleni küzdelem.
Más identitások
A hagyományos nemi szerepeket Harisnyás Pippi rúgta fel annak idején a leglármásabban, és a mai napig nehéz olyan karaktert találni, aki annyira emancipált lenne, mint ő. Pippi egy lóval, egy majommal és egy nagy bőröndnyi arannyal él a Villekulla Villában, táncol a betörőkkel, a ház tetejére dobálja a rendőröket, és erősebb még a cirkuszi erőművésznél is. Hasonlóan talpraesett lány a Híd Terabithia földjére című regény (Katherine Paterson) Leslie-je is, aki nemcsak az osztály legokosabb és legtehetségesebb tanulója, de olyan elképesztő fantáziája van, amivel tényleg világokat képes teremteni. Az elmúlt évtized ifjúsági regényeiben szerencsére már szinte kötelező a fiúkkal egyenrangú, erős női karakterek használata, így az Éhezők viadala (Suzanne Collins), a Majd lesz újra nyár (Meg Rosoff) és Az arany iránytű (Philip Pullman) is karakán hősnőkkel büszkélkedhet. A meleg karakterek pedig már nemcsak olyan rétegregényekben tűnnek fel, mint az Ethan és Carter (Ryan Loveless), hanem a disztópiákban is, mint amilyen A Hold legsötétebb oldala (Sally Garnder), A végzet ereklyéi-sorozat (Cassandra Clare), és a már említett Chaos Walking-trilógia.
Nem sok biszexuális szereplős regény érhető el magyarul, de Cecily von Ziegesar sorozata, a Gossip Girl igen – a sorozat főszereplője, Chuck Bass mindkét nemhez vonzódik. Transzvesztita hősünk viszont már akad, méghozzá Erdős István Rajkójában. Megjelent magyarul a Billy Elliot is (Melvin Burgess), amiben a főszereplő srác legjobb barátjáról derül ki, hogy szeret női ruhába bújni, és nagyon várjuk a The Boy in the Dress-t is David Walliamstől. Fájó hiány, hogy jelenleg egyetlen könyv sem érhető el magyarul, ami transznemű gyerekek vagy tinédzserek életéről szólna.
Más képességek
A Down-szindrómáról, az autizmusról és az Asperger-szindrómáról szóló gyerek- és ifjúsági könyvek nagyon népszerűek itthon, így szinte minden fontosabb klasszikus elérhető nálunk is. A kicsiknek szól Agnés Lacor képeskönyve, a Lili, amiben az elbeszélő kislány Down-os húgáról mesél, és szintén a legkisebbeket célozza a Beszél a kéz-sorozat is (Takács Mari és Vincze Tamás), amiben pedig a siketek jelnyelvével ismerkedhetnek a gyerekek. Lois Lowry disztópiakvadrológiájában egy deformált lábú lány, Kyra kényszerül a társadalom peremén élni, de bebizonyítja, hogy egyenrangú tagja a közösségnek, sőt, idővel tiszteletreméltó pozíciót is kap. Több, autizmusról szóló világsiker is elérhető magyarul, ezek közül a legjobb a Marcelo és az igazi világ (Francisco X. Stork), amiben egy kamaszfiú küzd a kirekesztés és az igazságtalanság ellen a családban és a munkahelyén, miközben a szerelmet és Istent keresi. Szintén nagyon éles képet kapunk az autizmusról A kutya különös esete az éjszakában című regényből (Mark Haddon), amiben a 15 éves Christopher kezd elképesztő nyomozásba a szülei válása után, és hasonló detektívsztorival találkozhatunk Siobhan Dowd könyvében, A londoni óriáskerék rejtélyében is. Bár nem kimondottan gyerekkönyv, de a fiatalok is érdekesnek találhatják a japán Naoki Higashida Hát ezért ugrálok című döbbenetes könyvét, ami egy 13 éves autista kisfiú önéletírása, egészen hátborzongató megfigyelésekkel és gyönyörű nyelvezettel.
Szerző: Nagy Boldizsár
A cikk eredetileg a KönyvesMagazin őszi számában jelent meg.
