Vámos Miklós: Sajnos én a regényeimben élek

barraban | 2015. november 07. |

vamoslevai.JPGKép forrása: Európa/Instagram

Szép számú közönség várta Vámos Miklóst az Alexandra Pódiumon. Az író új kötetének több novellája a kilencvenes években íródott, és a beszélgetésen gyakorta elhangzó, múltidéző hívószavak – a Lehetetlen című tévéműsor, Szegvári Katalin tévés szerkesztő neve, ósdi szőnyegreklám – a közönséget párás szemű nosztalgiába ringatták. Vámos a beszélgetés során többször bélyegezte magát korszerűtlen, 19. századba ragadt írónak – nem volt könnyű eldönteni, hogy az irodalmi ítészekre haragszik-e kicsit, vagy kiszólásait fogjuk fel inkább önironikus gesztusnak.

A vendéget tényleg nem hordozza mindenki a szívében. Vámos és Lévai Balázs megemlékeztek arról, hogy kilenc évvel ezelőtt egy közös beszélgetésükön valaki zsidózó sorokkal telehintett papírdarabot emelt a magasba, a teremből történő eltávolíttatása után pedig utcai hirdetőoszlopra rótta magvas gondolatait, miszerint „rohadtbüdöszsidóbuzivámos”. A megszólított bevallotta, hogy hasonló helyzetekben igen militáns: egy másik nyilvános beszélgetésen az egyik vendég „auditíve zsidózott”, ő pedig nem restellte a színpadról tegeződve rendre utasítani és kivezettetni. De nem csak a leplezetlen antiszemitizmus hozza ki ennyire a sodrából, akkor is kíméletlen, ha hölgyeket kell megoltalmazni vehemensen udvarló, félmeztelen férfiaktól.

Vámos Miklós: Bárnovellák + Fakciók

Európa Könyvkiadó, 2015, 496 oldal, 3790 HUF

 

Az erőszakhoz fűződő viszony boncolgatása után terítékre került az Európa Könyvkiadó Vámos-életműsorozatában megjelent bárnovellák + Fakciók című új kötet. A mű első fele a Bár című 1998-as kötet novelláit gyűjti össze, majd tizenöt év ugrással a jelenben találjuk magunkat: a második rész, a Fakciók csupa új novellát tartalmaz.

Vámos elárulta, hogy nem szereti visszaolvasni saját műveit, a bárnovellákat mégsem hagyhatta meg eredeti, rozoga állapotukban, túl nagyot változott a társadalmi közeg. Sok stiláris dolgot is helyrepofozott, jelzőket ítélt halálra, kipucolta a szóismétléseket, egy bekezdésben például nem hagyott két „meg” igekötőt – bár mint megtudtuk, neki az is szóismétlés, hogy „bement a beteg”. Szerinte Tolsztoj is átírná a Háború és békét, ha élne: a nyelv alakul, és a változásokhoz a szépirodalomnak alkalmazkodnia kell.

A Bárral visszacseppentünk a kilencvenes évekbe. A Lehetetlen című szépemlékű tévéműsor mellett Vámosnak nem volt ideje regényt írni, így lopott félnapokban novellákat körmölt. Épp két házasság között vergődött magányosan, belevetette magát a munkába és az éjszakai életbe. Különös évek voltak, a tévézéssel hirtelen lett népszerű, de ha megbámulták az utcán, mégis rögtön azt kereste, hol ette le magát. Sok akkoriban preferált írói eszközt ma már nem használna: a tüzetesen leírt tájat és időjárást, a szereplők külsejének túlzott részletezését

Annak idején megszabta, hogy minden novella címében szerepelnie kell a bár szónak – később kompromisszumként csak minden második írás címébe építette be. Furcsa volt a szövegeket újraolvasnia: nincs baja az életkorával, mondta, hisz az csak adat, mégis nosztalgikus érzés volt visszakerülni negyvenes évei legközepébe.

Vámos nem titkolózik, ha szerzői trükkökről van szó: készséggel elárulta saját novellaírói receptjét, amivel az olvasókat be tudja rántani a szövegek világába.

Első szabály: ki kell ötölni egy nagyon találó és behúzó első mondatot, egy „dramatic hook”-ot, amin az olvasó rögvest horogra akad, és szükséges egy hasonlóan ütős zárómondat is.

Második (ún. csehovi) szabály: egy erős kontúrokkal megrajzolt főhős, akire az olvasó tíz év múlva is emlékszik majd.

Harmadik szabály: minden szereplőnek ki kell tervelni a horoszkópját és az aszcendensét. Ez a mankó természetesen csak neki fontos, a szövegben nincs semmi jelentősége.

Negyedik szabály: a novella befejezése után Kosztolányi módszerét követve az első, locsogástól hemzsegő oldalt olvasatlanul el kell hajítani, de legalábbis nagyon meghúzni, akárcsak a párbeszédeket. Ő ahhoz a szabályhoz is tartja magát, amit sokan elavultnak tartanak: a novellákban minden szereplő máshogyan beszél, valamint létezik női és férfi beszéd. Nem tartja ördöginek, ha az emberek kíváncsiak a szerző személyére – ő maga is az szokott lenni –, sőt azt is kikerülhetetlennek véli, hogy a fiktív figurákat az olvasó szinte mindig az író alakváltozatainak tekinti (tegyük hozzá, Vámos regényei esetében ez nem is teljes melléfogás).

Lévai idézte Borges-t, aki szerint a regények mindig hemzsegnek a hibáktól, egyedül a novella műfaja alkalmas a tökéletességre. Vámos ezzel általánosságban egyet is ért, bár szerinte rontja az állítás hitelét, hogy – Llosa szavaival élve – Borges soha nem írt nagyepikát. Ráadásul létezik majdnem tökéletes regény, bár saját műveit egyáltalán nem sorolná közéjük. Újraolvasáskor mindig észreveszi a hibákat, és részvéttel tekint a traumáknak kitett olvasóra.

Bevallotta azt is, hogy fontolgatja a végleges szakítást a novellákkal. Mindig a nagy formák érdekelték inkább: igazi történetmesélőnek tartja magát, a világot történetekben éli meg. Mindig másként meséli el ugyanazt az eseményt, akár interjúban beszél, akár egyetemi katedrán áll, sőt a magánéletben is. „Sajnos én a regényeimben élek” – mondta. Álmodik a szereplőivel, otthon gubbasztva sokszor virtuális figurákkal tölti az idejét valóságos emberek helyett. Ez nem annyira neki rossz, tette hozzá, inkább a környezete szenved az életformájától.

Az író szülei számtalan novellában, szövegben előkerülnek, mindketten nagyon sokat foglalkoztatják Vámost, talán azért is, mert egyik se játszotta el igazán a maga szerepét. Ugyanakkor világító erejű mondatnak érezte, amit egy családállításon hallott: meg kell elégedni azzal az érzelmi muníció-mennyiséggel, amennyit a szülők nyújtanak, mert ez a maximum – nem várható több az emberektől, mint amennyit adni képesek.

A Bár novellái után tizenöt évet ugrunk.Vámos bevallotta, maga is megrettent, mennyire lecsupaszította a 2013-2014-ben keletkezett Fakciók szövegeit. Egyszavas címeket adott nekik, és jóval rövidebbek, lényegre törőbbek, gyorsabb tempójúak és játékosabbak lettek, mint a bárnovellák. „Nyolc napon belül gyógyulnak” – világított rá az új írások lényegére. Vámos szerint nem kell mindig fennköltnek lenni, a könnyedség senkinek sem árt, a szépirodalom templomába beléphetünk piszkos lábbal is, a lényeg, hogy ne maradjunk odakint.

A beszélgetés végére a vendégből – saját szavaival – előtört a prédikátor. Szerinte egy bizonyos kor felett az embernek gyűjtenie kell a szenvedélyeket – ő például él-hal a gitározásért, a teniszért, a magányos evezésekért a Dunán. Mesélt egy amerikai íróbarátjáról, akinek a lassan elhatalmasodó Parkinson-kór miatt kellett abbahagynia az írást – ő pedig kétségbeesésbe süppedés helyett inkább festeni kezdett. A hallgatóság csillogó szemmel hallgatta az intelmeket – lehet, hogy Vámosért nem rajong mindenki, mások viszont áhítattal isszák bölcselkedéseit.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!