Válogass a jobbnál jobb könyves podcastek közül!

.konyvesblog. | 2018. április 12. |

Vége már azoknak az időknek, amikor csak este tizenegykor vagy hajnali négykor tudtuk meghallgatni a rádióban a kedvenc irodalmi műsorunkat, és ha pont nem voltunk rádió-közelben, akkor buktuk a dolgot. Az internetnek köszönhetően most már akkor nézzük/olvassuk/hallgatjuk a minket érdeklő tartalmakat, amikor csak akarjuk, az okostelefonok és tabletek megjelenésével már akár a reggeli/esti ingázás közben is. És ha minket pont az irodalmi témájú beszélgetős műsorok érdekelnek a legjobban, bőven van miből válogatni, magyar nyelven is.

A podcast elnevezés az ipod és a broadcast (közvetít, sugároz) szavak összekapcsolásával jött létre, megragadva a műfaj lényegét: a rádióműsorokhoz hasonló podcastok epizódjait letölthetjük, vagy, ami még egyszerűbb: feliratkozhatunk a csatornára, praktikusan egy iOS-es vagy androidos zenelejátszó alkalmazáson keresztül, amilyen az iTunes, a Castbox, a Stitcher, az Overcast vagy a Podcast Addict, mert így automatikusan megkapjuk a legfrissebb epizódokat a mobilunkra vagy tabletünkre. Ez a technológia azért is szuper, mert így nem maradunk le semmiről, és az archívumnak hála több évre visszamenőleg végigböngészhetjük egy-egy podcast epizódjait.

Amerikában közel hetvenmillióan hallgatnak podcastokat legalább havonta egyszer, Angliában az emberek negyede életében már legalább egyszer hallgatott ilyen műsort. Szerencsére itthon is egyre többen készítenek podcastokat (sokan nem is itthonról, hanem külföldről), de egyelőre kevés a kulturális témájú magyar műsor. Mi tavaly májusban kezdtük el a saját könyves podcastunkat Libramore néven, és most tartunk a tizennyolcadik adásnál. Olyan magazinműsort akartunk csinálni, amilyet hallgatni is szeretünk – aktualitásokról, friss megjelenésekről, irodalmi műfajokról, nagy kedvencekről, mozis/ tévés adaptációkról beszélgetünk kábé félórában, és igyekszünk minden adásba az aktuális témához kapcsolódó vendéget hívni, aki író, szerkesztő, fordító vagy „civil a pályán”.

Most következzen néhány magyar és angol nyelvű podcast azok közül, amiket mi szoktunk hallgatni.

Popkult, csajok, satöbbi:

Nem szigorúan csak könyvekkel foglalkozó anglomán podcast, de azért minden adásra jut jó néhány regény is, ami nem meglepő, mivel Tünde, a műsor egyik házigazdája könyvtáros és az első magyar könyves bloggerek egyike, Brigi pedig műfordító és irodalomtudományból doktorál. Szerencsére jegyzetelni sem szükséges, miközben a műsort hallgatjuk, mert a weboldalukon részletes tartalomjegyzéket találunk, linkekkel az adásban elhangzott könyvekhez, filmekhez és sorozatokhoz.

Könyvesblog:

A Könyvesblog podcastjára afféle minisorozatként is tekinthetünk, mivel elég régóta nem került fel új adás, viszont annál ütősebb lett az a pár rész, ami elkészült. Külön öröm, hogy ebben a formában is elérhető a Röhrig Gézával készült margós beszélgetés, ami tulajdonképpen előfutára a most indult margós podcastnak.

Litera podcast:

A Litera podcast csatornája egy igazi aranybánya, ugyanis rengeteg irodalmi rendezvény, könyvbemutató, beszélgetés hangfelvétele érhető el itt, évekre visszamenőleg. Néhány hónapja pedig elindult a klasszikus értelemben vett podcast-sorozatuk, amelyben Nagy Gabriella, Jánossy Lajos és Fehér Renátó frissen megjelent irodalmi műveket elemeznek ki.

Könyvben utazom:

Ha valaki, akkor Oláh Andrea tényleg évek óta könyvben utazik, ugyanis egy igazi rádiós veteránról van szó, aki feszesre vágott interjúkat készít frissen megjelent könyvek íróival, fordítóival, szerkesztőivel. Nekünk pont a műsor egyik korábbi vendége, a Park kiadó főszerkesztője, Tönkő Vera hozta meg a kedvünket Elena Ferrante Nápolyi-regényeihez, és amint ez a mi podcastunkból is kiderül, egyáltalán nem csalódtunk Ferrante regényeiben, sőt.

Irodalmi lépegető:

Igazi esti/ hétvégi irodalmi chill a Tilos Rádió Irodalmi lépegető című műsora. Teljesen meditatív állapotba tudja hozni az embert, és hihetetlen irodalmi csemegékre bukkanhatunk, mint amilyen az az interjú, amit Vitray Tamás készített Örkény Istvánnal, ami ebben az adásban hangzik el.

Ha még több magyar podcastra vágytok, nem csupán irodalmi témában, itt mindent megtaláltok.

Az angol nyelvű podcastok közül kezdjük egy minden ízében klasszikussal: a BBC The World Book Club című műsorának podcastja havonta jelentkezik új adással. Háziasszonya az írónő, Harriet Gilbert óriási rutinnal beszélget a világ legnagyobb íróival: csak a tavalyi évben olyan vendégei voltak, mint Karl Ove Knausgard, Joel Dicker és Alan Hollinghurst. A beszélgetések nem a podcastokra inkább jellemző baráti, csevegős hangulatban zajlanak, inkább a talk showra emlékeztetnek: Gilbert hatalmas közönség előtt kérdezi az írókat regényeikről, magánéletükről, sőt, a hallgatóság is kérdezhet. És ha már a BBC-nél tartunk, ne hagyjuk ki az Open Book és az In Our Time műsorokat sem.

A Backlisted házigazdái, John és Andy igazi kincseket ásnak elő a múltból, mivel nem friss regényekre, hanem régebbi könyvekre fókuszálnak, „backlist”-nek hívják ugyanis a könyvkiadásban azokat a kiadványokat, amelyek nem friss megjelenések, hanem korábban jelentek meg egy kiadónál.

The Book Review Podcast:

A New York Times könyves podcastja friss amerikai megjelenésekből szemezget, és nagyon jó interjúkat lehet kifogni, bár az igazi csemege az adás záró blokkja szokott lenni, amikor a műsor házigazdája, Pamela Paul és a lap könyvrecenzióit író kollégák összeülnek, hogy megbeszéljék, ki mit olvas éppen.

The Paris Review Podcast:

Csak idő kérdése volt, hogy a lélegzetelállító archívummal rendelkező Paris Review is előrukkoljon a saját podcastjával, amiből egyelőre tizenkét epizód készült el. James Baldwin, Pablo Neruda, Dorothy Parker, Raymond Carver, Ottessa Moshfegh, David Sedaris, Lucia Berlin ‒ csak néhány név azok közül, akiknek a művei szerepelnek a podcastban.

Monocle 24 Culture:

Ez az egyik legtrendibb, aktualitásokkal foglalkozó kulturális podcast. Nagyon profin szerkesztett heti magazinműsor friss kiállításokról, sorozatokról, könyvekről és filmekről, sokszor zseniális tematikával. A Monocle többi podcastjába is érdemes belehallgatni, itt.

A The Sword and Laser műsorvezetői, Tom és Veronica science-fiction és a fantasy regényekről beszélgetnek nagyon pörgősen, és a korábbi/ készülő filmes adaptációkról is rengeteget megtudunk. Szuper ötlet, hogy havonta választanak egy könyvet, amelyet együtt olvasnak el a hallgatókkal, majd az adásban átbeszélik. Könyvkiadással is foglalkoznak, és ami még nagyon menő, hogy továbbítják a szerzőknek a hallgatók kérdéseit.

Végül következzen Móni egyik kedvence:

Az I Don’t Even Own a Television a legviccesebb podcast, amit ismerek – a saját főcímdallal is büszkélkedő műsor rossz könyvekről szól, de ezt olyan eredeti, sziporkázóan szellemes és kicsit sem ekéző stílusban teszi, hogy még az sem zavar, hogy – valamennyire természetes módon – a legtöbb adás témájául szolgáló könyvet nem ismerem; az élmény így is felhőtlen, tartalmas szórakozás. A házigazdák ‒ egy író és egy humorista ‒ havonta egy-egy könyvet elemeznek ki tökéletes összhangban, és úgy fest, a rossz könyvekről hosszabban lehet beszélni, mint a jókról, mivel a podcast epizódjai a két órát súrolják, hol alulról, hol felülről. Ki lehet hagyni, de nem érdemes.

Még több remek podcastot találtok a TIME frissen megjelent cikkében, a Guardian tavaly év végi válogatásában, és fel is iratkozhattok a hírlevelükre, amelyben az érdeklődéseteknek megfelelő új podcastokat ajánlanak.

Szerzők: Orosz Anna és Kakulya Móni

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.