Miért szeretjük Tosoki Áront? És ki ő egyáltalán? A legkedvencebb költőnk, akinek versblogja egy csapásra sikeres lett, rajongói oldala van már a Facebookon, a legkülönbözőbb helyeken hangzik fel a neve, pedig sokan azt se tudják megmondani, miért kedvelik rövid, frappáns verseit. Talán mert azt mondja el, ami mi is átélünk. Tosokit a versek születéséről és arról kérdeztük, mi a "rendes, de kemény" elve, amit követni próbál.
Mikor döntöttél úgy, hogy versblogot indítasz és miért?
Pár hónapja. Már régóta gondolkodtam egy blogon, de azt tudtam, hogy hosszú bejegyzések írásához se időm se kedvem, ezért inkább valami olyasmit akartam, ahol a csetszövegekhez hasonlóan pár sorban írok csak.
Hogy sikerül betartani, hogy minden nap legyen új vers?
Úgy, hogy eldöntöttem nem maradhat ki nap. Fegyelem kérdése az egész. Ajánlom ezt a művészeknek is, nem jó görcsölni azon, hogy jaj nincs ihletem, hanem nyomni, csinálni. Ha béna, hát béna, de legalább csináltál valamit, majd lesz jó is.
Te magad verseknek tartod ezeket a szövegeket?
A szó klasszikus értelmében nem tartom verseknek őket, de valahogy el kellett neveznem a blogot, és a Tosoki Áron szövegei vagy Tosoki Áron gondolatai címektől kirázott a hideg. Többet pedig nem nagyon filóztam a címadáson. Így lett ez.
Bálna
Megy a bálna
Fúj egyet
Laza
Nem érdekli
Úszik
Nyugis
Rendes
Hogy fogadtad, amikor egyik pillanatról a másikra sikeres lett a blogod? Egyre több ember share-elte a Google Readerében, elindult a Tosoki-mém, többen kijelentették, ez a 21. század költészete.
Sokféle reakciót hallottam már. Voltak, akik valami nagyon művészit keresnek benne, mások összekacsintós poénokat fedeztek fel a sorok között stb… Viszont az is igaz, hogy a rendszeres látogatók idővel tök normálisan közelítenek ezekhez az írásokhoz. Nem akar ez több lenni, mint ami, rövid gondolatok, megfigyelések. Eredetileg az volt a célom, hogy a haverjaim olvassák a blogot. Eszembe jutott valami, leírtam, és jó érzés volt tudni, hogy ez és ez olvasta, és tetszett neki. Másrészt pedig az is cél, hogy egyre többen ideszokjanak. Olyan ez, mint a képregény az újság végén: mindig van itt pár egyszerű sor. Neutrális témák, mindennapi szituk vagy éppen egy béna képzelgés. Rengeteg írás, jók, rosszak, gyerekesek, viccesek stb… Előbb-utóbb annyi lesz, hogy mindenki talál legalább egy olyat, ami tetszik neki. És az jó.
A Facebookon már rajongói oldalad is van, mit szólsz ehhez?
Örültem neki. A srác, aki létrehozta a klubot, írt egy levelet, úgy fedeztem fel én is.
Sci-fi gép 2
Olyan gép viszont soha nem lesz,
ami azt mutatja meg, hogy
hol van most
a legjobbfej ember
Nem úgy jófej, hogy a szövege jó,
hanem tényleg jófej:
rendes, de kemény,
mindig figyelmes,
soha nem játssza meg magát,
lehet vele dumálni,
jobb lesz miatta a világ
és hasonlókszóval ezt soha nem tudjuk meg
Illetve ha mégis lesz ilyen gép,
akkor az
sok kérdést vet majd fel
Mitől lesz szerinted egy vers verssé, mi vagy ki dönti el, hogy valami vers és művészi értékkel bír?
Ezt sajnos nem tudom. Nem vagyok se esztéta, se irodalmár.
A Tosoki Áron természetesen álnév, honnan jött?
Nagyon szeretem a Megáll az idő filmet, abban mutatkozik be egy egész osztály Tosoki Gyula néven. A társaságomban mi is sokszor használtuk ezt álnévként, ha pl. egy buta kérdőívet erőszakoltak ránk az utcán. Az Áron pedig rímel az eredeti keresztnevemre, hát így. És mint a legtöbb blognál, én se fedem fel, hogy ki vagyok.
Mit jelent a "rendes, de kemény" elve, ami sokszor megjelenik a versekben, például a Sci-fi gép 2 címűben?
Ezt elég nehéz elmondani. Talán olyan, mint amilyennek gyerekként láttad Bud Spencert.
Tönkrement a kávéfőző
Vettem tejet
Felmentem a szüleimhez
Senki nem volt otthon.
Kávézni akartam, de
Kávéfőző sehol
Pedig vagy tíz évig ott volt
a sütő melletti szekrényen
Mennyire foglalkoztatnak az olvasók véleményei?
Nagyon. Ha valaki beszól, az eléggé kikészít.
Vannak, akik a költészet megújítójaként tartanak számon. Mit gondolsz erről?
Abban egészen biztos vagyok, hogy nem Tosoki Áron a költészet megújítója. Én ezt a dolgot egyáltalán nem tartom művészetnek, viszont ha valaki halál komolyan azt állítja, hogy az, akkor nem vitatkozom vele. Ez olyan, mint amikor a nagypapádnak magyarázod, hogy mennyire menő az a kardigán, amit ő a telken, kapálás közben visel. Ha menő, hát menő. Itt van fiam, mosd ki, és hordd, én csak örülök, ha tetszik.
