Törőcsik Mari néha lyukat beszél az emberek hasába, hogy érezzék, még él

.konyvesblog. | 2016. november 05. |

Törőcsik Mari 1960-ban a Margitszigeten (kép forrása)

Törőcsik Mari sokáig nem engedte, hogy könyvet írjanak róla, de aztán lánya, Teréz tanácsára mégis belement a dologba, így született meg Bérczes László beszélgetőkötete, amelynek bemutatóját péntek este tartották a Nemzeti Színházban. Bár a színésznő megérezte a hirtelen jött hidegfrontot – állítólag egész nap rosszul volt –, úgy tűnt, a nagy érdeklődés őt is felcsigázta, rengeteg történetet mesélt, sőt alig hagyott szóhoz jutni másokat.

Törőcsik Mari, Bérczes László: Törőcsik Mari - Bérczes László beszélgetőkönyve

Európa, 2016, 432 oldal, 4590 HUF

 

Még le sem ült a számára kijelölt helyre, máris beszélni kezdett a közönséghez, miközben az est moderátora, Veiszer Alinda egy szót sem tudott mondani az új könyvről, noha biztosan készült bevezetővel.

Néha lyukat beszélek az emberek hasába, hogy érezzék, még élek

– konstatálta Törőcsik, és hitvallásához az egész beszélgetés alatt tartotta magát. Rögtön hozzátette, hogy egyszer volt például a Bagi és Nacsánál – bár fogalma sincs melyik-melyik –, akik az egyórás műsor alatt egy szót sem tudtak szólni.

Fellépni nem tudok, de beszélni szeretek

– fűzte hozzá, mégis szabadkozott, amikor a könyvről kellett mesélnie. „Mikor az ember saját magáról kényszerül beszélni, az nem olyan könnyű” – mondta, hangsúlyozva, hogy hatvan éve van a pályán, ezalatt rengeteg mindent kellett tárolnia a fejében, így természetszerűleg sok minden törlődött is.

Törőcsik Mari és Soós Imre a Körhintában (kép forrása)

A beszélgetésen, amely leginkább egy stand-uphoz hasonlított, természetesen Bérczes László, a kötet szerzője is jelen volt. Veiszer Alinda megkérdezte tőle, hogy miért olyan zavarosak a könyvben a megszólítások, végeredményben tegeződtek vagy magázódtak egymással?

Magázódtunk, én így szoktam meg. Major Tamást is a haláláig Major elvtársnak hívtam, csak a temetésén nem mertem ezt mondani

vágott közbe Törőcsik Mari, majd az is kiderült, hogy a könyvben szereplő „drága Bérczesem” megszólítás helyett általában a „te őrült” hangzott el a beszélgetéseken a leggyakrabban. Alinda ezután arra volt kíváncsi, hogy mennyiben voltak ezek az alkalmak valódi dialógusok.

Hát ennyit nem beszéltem, mint itt

reagált Bérczes, utalva arra is, hogy a színésznő néha „százszor” is elmondott egy-egy történetet, de ő mindig igyekezett végighallgatni, hátha többet mond, vagy jobban fogalmazza meg ugyanazt.

Én tényleg mindent elmondtam már százezerszer

vallotta Törőcsik Mari, majd rögtön hozzáfűzött egy sztorit arról, hogyan tudta meg, hogy többé nem docens a színművészetin.

Ezután beindult egy történetlavina – a történetek nagy része a kötetben is olvasható –, és hamar szóba kerültek a színész- és rendezőkollégák is.

Láttam, hogy itt van Zsámbéki Gábor, egészen meghatott, de olyat ne mondjon, ami rá nézve nem jó

– figyelmeztette Bérczest a színésznő, ám erre végül nem volt szükség, hiszen a történetet ő maga mondta el, noha közben jó párszor elkalandozott.

Annyira igyekszem, hogy elhiggyék, hogy még vagyok

– hajtogatta Törőcsik egyre, aki legszívesebben ezen a ponton abba is hagyta volna a könyvbemutatót, mondván, hogy a közönség már biztosan unja az egészet. A moderátor azonban ezt szerencsére nem hagyta, helyette inkább Major Tamásról kérdezte a színésznőt, aki – szerinte – ellentmondásos alak volt. Utóbbi megállapítással sikerült kiváltania Törőcsik Mari dühét, aki foggal-körömmel védte mesterét.

Azt, hogy leváltották Majort, sohasem bocsájtom meg Aczélnak

– mondta, és elmesélte, hogyan kellett elküldenie igazgató korában Makay Margitot a színházból, és hogyan hívta vissza, amint lehetett.

Tudod te, hogy milyen volt az ötvenes évek?!

– kelt ki magából. Mint kiderült az ő apját is hetente kétszer elvitték az ávósok, hogy félholtra verjék.

Anyám azt hitte szeretőt tart. Apám nekem mondta el, hogy mi történik vele.

Bérczes László szerint a könyvben sok sztori van, mégis több mint a történetek összessége.

Én nem tudhattam Mari elmesélése alapján, hogy mi volt az igazság, ő azt mondta el, ami vele történt. Nekem nem az volt a célom, hogy valamit leleplezzek, vagy kiderítsek, hanem sokkal fontosabb volt, hogy megmutassam életszeretetét és nagyvonalúságát.

„Lehet, hogy a legfontosabb dolgokat kihagytam” – szólt közbe hirtelen Törőcsik, majd újabb személyes történeteket osztott meg életéről. Elmesélte, hogy mit mondott neki Gellért Endre az öngyilkossági kísérlete után a zárt osztályon („Azért hívattam ide, hogy tudatosítsam magában, maga nem parasztszínésznő”), hogy mikor ivott Hernádi Judit az ő poharából, és hogyan tudta meg, hogy létezik a világon Színművészeti Főiskola.

Cannes előtt (kép forrása)

Beszélt arról is, hogy egyszer átélt egy 8,5-ös erejű földrengést, valamint arról, is hogy meglőtték a második világháború alatt.

Időnként úgy vagyok, mint Einsten. Rájövök, hogy Isten nélkül nem megy.

Makk Károllyal járt Dél-Amerikában, amikor a hihetetlen erősségű földrengés kitört, és szokatlanul hosszú ideig, csaknem három percig tartott. Mint mondta, neki semmi köze nem volt a valláshoz, de amikor fölment a szállodai szobába, és meglátta, hogy minden szanaszét hever, csak lánya és férje fotója maradt érintetlenül az éjjeli szekrényén, sírni kezdett, mert tudta, hogy van Isten. A második világháború alatt szerzett sérüléséről annyit mondott, ha csak egy centivel is lejjebb megy az a golyó, úgy tönkrement volna a térde, hogy sohasem lehetett volna színész.

A könyv elkészültének folyamatáról az is kiderült, hogy pár pesti beszélgetés után Bérczes László kiköltözött Törőcsikékhez Velemre, ahol egy saját kis apartmant is kapott.

Aranyéletem volt. Ott néztük az Eb-meccseket Marival

– mesélte, majd rövidesen arra is fény derült, hogy a színművész nem veti meg a sört, de az unicumot sem. „De nem keverem, nem szabad keverni” – szólt közbe gyorsan Törőcsik, aki ezen az estén „annyit beszélt, hogy azt elmondani sem tudja”. Végül megköszönte, hogy ilyen sokan részt vettek a könyvbemutatón, mint mondta, jó érzés, hogy azért is eljönnek az emberek, ha csak úgy van.

Szerző: Forgách Kinga

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.