A mecénások nem haltak ki, legfeljebb átalakultak, és anyagi helyzetétől függetlenül ma már lényegében bárki támogathatja egy-egy adott könyv megjelenését. De miért tenne ilyet egy magánszemély, kik azok, akik pénzt szánnak egy még csak tervezett kötet kiadására, és egyáltalán hogyan dől el, hogy melyik könyvet lehet támogatni? A Csimota Könyvkiadó 2014 májusában indította el a Könyvmecénást, és eddig három könyvet jelentettek meg, a negyedik éppen folyamatban.
Közösségi finanszírozásban készült már itthon képregény, film és sok minden más, az alternatív támogatói forma tehát működik, egy jó projektre pedig az emberek láthatólag szívesen adnak pénzt. A Könyvmecénást tavaly májusban indította el a Csimota Könyvkiadó: ennek lényege, hogy egy előre meghirdetett könyv megjelenését bizonyos összeggel támogathatja, aki akarja, a kiválasztott könyv pedig – és ez fontos szempont – a támogatási időszak lezárása után és a támogatók számától függetlenül minden esetben megjelenik.
A Csimota főként gyerek- és ifjúsági irodalommal foglalkozik, az új programban azonban nem csak és kizárólag gyerekkönyveket akarnak kiadni. „Azt már az elején eldöntöttük, hogy csak olyan könyv kerülhet fel a Könyvmecénás oldalára, amelyik biztosan meg fog jelenni, tehát a mecénások támogatása nélkül is. Olyan kiadók könyveit keressük ezért, amelyek az évek során már bizonyítottak, magánkiadásokat egyelőre nem kívánunk a programba felvenni. Szerintünk ez biztosítja, hogy csak minőségi könyvek kerüljenek mecénálásra” – hangsúlyozta Tsík Sándor, a Csimota szerkesztője, aki hozzátette ugyanakkor azt is, hogy nem minden könyv alkalmas arra, hogy bekerüljön a programba, ez pedig tovább nehezíti a kiválasztást: „A legegyszerűbben talán úgy fogalmaznám meg, hogy azok a könyvek kerülhetnek be a Könyvmecénás programba, amelyeket szívesen ajándékoznánk születésnapra, vagy mondjuk karácsonyra”.
Eddig összesen három kötet jelent meg így, az Egyszervolt... Meseantológia (Csimota Kiadó), a Válogatós – óvodások kalendáriuma (Cerkabella Kiadó), valamint Ungvári Tamás négykötetes enciklopédiasorozata, Az enciklopédista (Scolar Kiadó). A kiválasztott könyvet mindig a program oldalán hirdetik meg, a támogatási folyamatot is itt lehet elindítani. A legkisebb támogatható összeg egyébként mindig az adott kötet fogyasztói ára. Felső határ nincs, mindenki maga döntheti el a támogatás összegét, Tsík Sándor szerint ugyanakkor előfordult már, hogy az összeget látva vissza kellett kérdezniük, nem elírásról van-e szó, végül azonban kiderült, hogy ellenkezőleg, egy nagyon is bőkezű mecénással akadt dolguk. Aki egyébként úgy dönt, hogy támogatja az adott kötetet, annak neve bekerül a kiadvány támogatói oldalára, emellett pedig extra információkhoz, műhelytitkokhoz is juthat, és végigkövetheti a támogatott könyv születését is. „Nagy örömünkre vannak visszatérő mecénásaink, akik eddig mindegyik könyv megjelenéséhez hozzájárultak. De ami a számunkra a legfontosabb, hogy bárki mecénás lehet függetlenül az anyagi helyzetétől, a korától, sőt, nem egy külföldi nevet is találhatunk a támogatók között.” Nagy kérdés ugyanakkor, hogy miért támogatna valaki előzetesen egy könyvet. Tsík Sándor azt mondja, az eddigi visszajelzések alapján azt látják, hogy az emberek fontosnak tartják, hogy értékes dolgokhoz adhassák a saját vagy a szeretteik nevét (hiszen arra is van lehetőség, hogy valaki például a gyereke nevében adjon támogatást). Nem meglepő tehát, hogy amikor átveszik az elkészült könyvet, első dolguk mindig az, hogy a mecénás oldalon megkeressék a nevüket.
A következő könyv amúgy A bűvös puska lesz: Frankovics György, magyarországi horvát etnográfus, író, tudós, publicista legújabb gyűjteménye a roma mese- és mondavilágba vezeti el olvasóit. „A Csimota a Móra Kiadói Csoport tagja, így egyértelmű volt számunkra, hogy a Móra Kiadóval is szeretnék együttműködni, és amikor Dian Viktória, a Móra főszerkesztője megmutatta a készülő könyvterveiket, akkor azonnal úgy döntöttünk, hogy ezt az izgalmas cigánymese-válogatást szeretnénk a Könyvmecénásra” – meséli Tsík Sándor. A készülő kötet három fejezetből áll: az első rész Frankovics György saját gyűjtését, Dráva menti beás cigány népmeséket, elsősorban tréfás meséket és világteremtő eredetmonda-részleteket tartalmaz. Tőlük markánsan eltérnek a balkáni cigány mesék, melyek a kötet harmadik részében kaptak helyet, és a sémi népek mesekincse, szellemi öröksége, indiai motívumok és ószövetségi jelenetek köszönnek vissza bennük. Ezek horvátországi, szerbiai és bosznia-hercegovinai mesék fordításai. A kettő között a cigányokról szóló – szintén személyes gyűjtésből származó – Dráva menti horvát népmesék találhatóak. Az itt megjelenő hősök furfangosak, leleményesek, ám sokszor negatív figurák. A kötet Herbszt László illusztrációival jelenik meg, a támogatási időszak szeptember 28-án zárul.
