Szilágyi Erzsébet több volt, mint Mátyás anyja és János felesége

Szilágyi Erzsébet több volt, mint Mátyás anyja és János felesége

Kiss Orsi | 2016. december 08. |

vj1.jpg

Illusztráció: Végh Júlia

Szilágyi Erzsébet a magyar történelem nagyasszonya, akiről látszólag mindenki tudni vél valamit, a fejünkben élő képet azonban leginkább Arany János verse formálta, melynek címében rögtön kategorizálta is hősét, kijelölve ezzel számára a betölteni vélt szerepet. Annak ellenére, hogy a kor egyik legmeghatározóbb államférfijának volt a felesége, mégis szinte alig tudunk az életéről részleteket, és jellemző az is, hogy a portré, melyről sokáig azt hitték Erzsébet képmása, valójában egy férfit ábrázol. Hollóasszony című művében Ugron Zsolna egy alternatív Szilágyi-portrét kínál: a kisregény keretei nem teszik lehetővé, hogy a történelmet alakító eseményeket részletekbe menően kifejtse, a főbb eseményeket viszont kimondottan női nézőpontból mutatja be, anélkül, hogy célja lenne a romantizálás.

Ugron Zsolna: Hollóasszony

Libri Könyvkiadó, 2016, 157 oldal, 2999 HUF

 

Ugron Zsolna már a kisregény első lapjain leszögezi, hogy bár szereplőit történelmi alakok ihlették, a történet a fantázia szüleménye, és az abban foglaltak időnként elkanyarodnak a vélt valóságtól. A Hollóasszony ugyanakkor szépen belesimul abba az áramlatba, melyet Ugron az Erdélyi menyegzővel indított el, noha a Hollóasszony már a korszak és a téma miatt sem a széria része, különálló darab. Báthory Anna és Nyáry Krisztina sorsa ugyanakkor abban mindenképpen egyezik Szilágyi Erzsébetével, hogy nőként egy olyan világban kellett helyt állniuk, melyet minden szempontból – politikailag, társadalmilag, kulturális értelemben – a férfiakra szabtak. A Szilágyi-Hunyadi házasságra mégis fokozottan igaz, hogy a férfiak nem törhettek volna olyan magasra a hátország nélkül, melyet a feleség és az anya épített ki az egész család számára.

Ez a siker viszont Erzsébet szempontjából nagyrészt láthatatlan, és traumák egész sora kíséri. A címbeli Hollóasszony hiába született például nemesi családba, ez a tény sem menti meg attól, hogy kamaszlányként nemi erőszak áldozatává váljon, ami azután egész későbbi életére kihat. Hunyadi feleségeként sem elégedett meg a hagyományos szereppel: ma azt mondanánk, hogy gazdasági ügyintéző és könyvelő volt egy személyben, aki rajta tartotta a szemét minden kiadáson, ha kellett, visszafogta azokat, viszont ha arra volt szükség, nagylelkű adományokkal vett katonát, jóindulatot, kegyelmet.

vj2.jpgA történelmi Erzsébet alakját teljesen elfedte az a tény, hogy Mátyás anyja, holott éppen László fia volt az, akit már csak elsőszülöttsége okán is vezető szerepre szánt a család. Erzsébet életének valószínűleg legnagyobb kudarca és tragédiája is, hogy nem tudta megmenteni László életét, amire bosszú-hadjárattal és alkalmi szövetségek kötésével felelt. Szilágyi Erzsébet a korlátozott női szerepek miatt viszonylag szűk mezsgyén mozgott, de társadalmi státuszát és vagyonát felhasználva elment a végsőkig. Jellemző ugyanakkor, hogy a női szolidaritás mint olyan a korban nem igazán létezett, így ha az utódlás és a vérvonal fenntartása volt a tét, akkor Szilágyi Erzsébet érzelemmentesen és csak a család érdekeit szem előtt tartva cselekedett.

Szilágyi Erzsébet életéről csak részismereteink lehetnek, ezt az érzetet erősíti az a fragmentált elbeszélésmód is, amelyet Ugron Zsolna választott. A Hollóasszony története más és más szereplő (testvér, familiáris, deák, bizalmas stb.) narrációjában bomlik ki; akadnak közöttük jóindulatúak, megbízhatatlanok és az eseményeket kívülállóként szemlélők, elbeszéléseik mégis összekapaszkodnak, és a töredékesség ellenére egy lineáris vezetésű történetet kapunk, amely egy heroikus életút keserves és fájdalmas állomásait villantja fel – még ha a korban a hősiesség paramétereit teljesen máshogy értelmezték egy férfi és egy nő esetében.

A kötet lapjait Végh Júlia illusztrációi díszítik, ami egyrészt felnőtt könyvnél ma már nagyon ritka, másrészt a finom grafikák az egész történetet még inkább elemelik, miközben arcot, teret, alakot adnak azoknak, akiket már tényleg csak a történelemkönyvekből ismerünk. Vagy igazán még onnan sem.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.