Szamárfejű nő varázsolta el a gyerekeket a Nemzeti Galériában

Kiss Orsi | 2017. március 20. |

Képek forrása: Budapest Bábszínház/Éder Vera

Berg Judit, Kertész Erzsi, Dániel András, Tasnádi István és Jeli Viktória meséi kelnek életre szombatonként a Nemzeti Galériában: a kortárs gyerekkönyvszerzők saját történeteket kerekítettek négy festmény köré, a minielőadások után pedig a gyerekek kalandos képvadászatra indulhatnak a múzeum falai között.

A néhány éve futó Textúra-programok mintájára idén elindult a gyerekváltozat: a Mini Textúra egyszerre ötvözi az irodalmat, a színházat és a képzőművészetet, miközben mindhárom művészeti ág művelőit kimozdítja komfortzónájukból – és ugyanazzal a lendülettel viszi magával a befogadót is.

Aki vitt már múzeumba gyereket, az tisztában van azzal, hogy egy festészeti kiállításon egy gyerek nagyjából az ötödik képnél veszíti el minden érdeklődését. Hiszen egy múzeumban általában csendben kell lenni, nem lehet nyúlni semmihez, ráadásul ömlik ránk a vizuális inger, amit a gyerek egy idő után egyáltalán nem tud befogadni. Miközben a múzeumok tele vannak klassz műalkotásokkal, amiket jó lenne megmutatni neki is. A Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Bábszínház és a Pozsonyi Pagony úgy döntöttek, hogy képletesen összedobják, amijük van, és a szépirodalom, a festészet és a színház keresztezésével tető alá hoznak egy mash-up-ot, egy olyan 3 az 1-ben művészeti alkotást, ami amellett, hogy szórakoztat, még akár a kedvet is meghozhatja a további olvasgatáshoz, képnézegetéshez, színházba járáshoz.

A Mini Textúra koncepciója tulajdonképpen nagyon egyszerű: kiválasztottak négy festményt, melyekre négy kortárs írónk (egészen pontosan 3+2, a keretesből egészen pontosan kiderül) írt egy-egy történetet; utóbbit aztán a Budapest Bábszínház művészei adták elő. A programon a gyerekeket négy csoportba osztották (mi például a pirosak voltunk), és meghatározott útvonalon elindulva nézték meg mind a négy mini-előadást. Lényegében tehát mindenki lát mindent, legfeljebb más sorrendben, de ennek igazán túl nagy jelentősége nincs. Az idei Mini Textúrán a következő párosítások jöttek létre (zárójelben a választott festmények):

Tasnádi István és Jeli Viktória: A varázsló kertje (Bogdány Jakab: Gyümölcsök madarakkal és tengerimalaccal 1710.)
Kertész Erzsi: Zöld szamár (Bortnyik Sándor: Zöld szamár, 1924.)
Berg Judit: Az őrzők (Gadányi Jenő: Fantasztikus táj, 1948.)
Dániel András: A tengernél hűvös az ősz (Bernáth Aurél: Riviéra, 1926-27.)

A fenti képek vitán felül egytől egyig remekművek, viszont nem biztos, hogy egy múzeumban járva, a vizuális tobzódásban felfigyeltünk volna mindegyikre. Az előadások viszont kiemelték és kontextusba helyezték a képeket, ami még akkor is igaz, ha ez a kontextus teljes mértékben kitalált, fiktív. Így történt aztán, hogy az írók interpretációjában a 18. századi Bogdány-festmény elemei egy varázskert díszletei váltak, Bernáth Aurél tengerpartján egy idős, zsörtölődő házaspár várta a csodát, Bortnyik a szemünk előtt skiccelte fel a zöld szamarat, a Gadányi-kép pedig egy álcázott kincsőrzés színhelye lett.

Utóbbihoz Az őrzők címmel Berg Judit írt történetet; a képet ő választotta arról a listáról, amit a múzeum állított össze. Az előadás után elmesélte nekünk, hogy gyerekként nem volt nagy múzeumjáró, az áttörést a párizsi Musée d'Orsay és a dán Viking-múzeum hozta el neki, utóbbi főként azért, mert mindent meg lehetett fogni és ki lehetett próbálni. A festmények közül mindenképp egy absztrakt képet szeretett volna, mivel őt leginkább az érdekelte, hogy a puszta látványból hogyan keletkezik mögöttes gondolat. „A legtöbb ember, ha meglát egy olyan képet, ami nem konkrétan értelmezhető, általában tovább lép. Ám ha azt látja, hogy egy elvont formavilágból kiválik két alak, azok életre kelnek, és értelmet nyer a táj, a háttér, az ő létezésük, akkor egyszer csak működésbe lép a kép.” Ő abban bízik, hogy a történetek révén a gyerekeknek olyan élményben lesz részük, és ezáltal egy olyan kulcsot kapnak, ami meghatározó lesz egy életen át.

Egy-egy előadás nagyjából negyedórás, amit még a legizgágább gyerek is kibír, ráadásul egyik teremből a másikba vándorolva a múzeum, a színház és az olvasás is elveszíti statikus jellegét, hiszen lehet jönni-menni. Az egész kicsit olyan, mint egy vándorszínház, csak itt nem a produkció vándorol, hanem mi, a nézők. Az előadás viszont csak az első része a programnak, az egyik legjobb pedig maga a nyomozás. A gyerekek ugyanis kapnak egy térképet: ennek segítségével meg kell találniuk a múzeum kiállítótermeiben az előadásokon feldolgozott képeket, és válaszolniuk kell néhány egyszerű kérdésre. Nagyjából ekkor kerül a helyére mindaz, amiért az egész Mini Textúrát elindították: abban a pillanatban ugyanis, amikor a gyerek megtalálja a képet, az már nemcsak egy a múzeum sok-sok más festménye közül, hanem az az egy, amelyhez az előadások révén már neki is köze van, és így a története egy kicsit az övé is lehet.

Az előadások április 22-ig szombatonként látogathatók, bővebb információért katt ide!

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!