Költészet, rap, színház, stand up comedy - ezek keverékeként definiálják a SLAM Poetry műfajt, mely legtöbbször kompetitív formát ölt. Hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és néhány év alatt összehozott rappereket, „hagyományos” költőket és hangköltőket. Az ország legjobb slammerei október 7-én vívják meg szócsatájukat a Trafóban, a magyar SLAM bajnok pedig az európai versenyen képviseli majd hazánkat decemberben. Addig is a műfajról, a kezdetekről és a hazai helyzetről.
A gyökerek visszanyúlnak az archaikus időkig - ókori görög költői viadalok, lovagi énekesek, trubadúrok, afrikai griot-k, japán renga költők tették le az alapokat. A modernkorban a hagyományos művészeti formákat felbontó és új kifejezésformákat kereső avantgárd költők, az élőbeszéd ritmusát követő „projektív verseket” alkotó beat költők (Allen Ginsberg), a reggae és dub zenét beépítő dub költők és a vokalitást előtérbe helyező hangköltők tették le a SLAM költészethez vezető út alapköveit. Csak néhány nevet említve: az olasz avantgárd alakja, a futurizmus atyja, Filippo Tomasso Marinetti művei komponálásakor a klasszikus nyelvi struktúrákból (pl. hasonlat) kiemeli a nyelvben természetesen benne lévő zenei elemeket (pl. ritmus) és a költői kifejezőeszközöket egyenrangú eszközzé teszi. A dadaisták (Hugo Ball, Cabaret Voltaire) már a fonémát helyezik előtérbe, többé-kevésbé kiiktatva a nyelv szemantikai rétegét. A francia drámaíró, költő, színész és színházi rendező, Antonin Artaud elvezet egyfajta „hangköltészeti robbanáshoz”, nem az emberi beszédre támaszkodik, hanem az emberi hangra, torka-szakadt, „rituálisan installált ordítást” alkalmaz.
A közvetlen előzmény a Spoken Word irányzatban keresendő, mely meglehetősen nehezen definiálható, de egyszerűsítve: nem zene, nem színház, nem tánc, de olyan performansz költészeti forma, mely keveredhet ezekkel a ’nem szó-alapú’ művészeti ágakkal. Fontos kiemelni a tavaly elhunyt soul és jazzköltő, Spoken Word előadót, Gil Scott Heron-t, akit „ a rap nagyapjának” és „a fekete Bob Dylannek” is neveztek, és aki az 1970-es és 80-as évekbeli aktív tevékenységével óriási hatással volt a hiphopra is. Az egyik legismertebb Spoken Word előadó a punk zenész, író, színész Henry Rollins, aki 1985 óta tizennyolc Spoken Word albumot adott ki, és aki legutóbb 2010-ben járt Magyarországon. A világról alkotott nézetei, sztorijai mosolyt csalnak arcunkra, de szuggesztív előadásmódja emlékeztet, hogy ez nem vicc. Előadásmódjától úgy elfáradunk, mintha egy punk koncerten lettünk volna.
A SLAM szemszögéből fontos évszám 1973, amikor is a New York-i író-költő és Rutgers University professzor, Miguel Algarín először rendezett költészeti felolvasó (Spoken Word) esteket saját lakásában. 1975-re olyannyira megnövekedett a költők száma, hogy kinőtték Algarín lakását, így az egy ír kávézót, a Sunshine-t bérelte ki, amit aztán Nuyorican Poets Café-nak neveztek el - utalva Algarín és számos művésztársa Puerto Rico-i származására. 1980-ra olyannyira megnőtt ez a hallgatóság, hogy megvették a kávézót és kiterjesztették programjaikat, tevékenységüket. Bob Holman, a nálunk is járt slam guru, gyakorlatilag itt kezdte pályafutását, és a SLAM - A szó fegyver című film főszereplője Saul Williams is itt futott be.
Az estek azonban még nem öltöttek versenyformát, erre először 1984-ben a chicagói Get me high lounge-ban került sor Marc Smith rendezésében, ő nevezte el SLAM-nek a műfajt. 1986 júliusában a SLAM állandó chicagói lakhelyére a Green Mill Jazz Clubba költözött, ahol a mai napig virágzik.
A stílust Marc Smith, a SLAM Poetry atyja ("Slam Papi"), a Spoken Word mindig élőben, közönség előtt előadott, legtöbbször kompetitív formát öltő eseményeként definiálja. Bob Holman, aki korábban a Nuyorican Poets Cafe állandó hostja és szervezője volt (ő vitte a slam-et a legendás kávézóba), majd a Bowery Poetry Club alapítója és tulajdonosa „a vers demokratizálásának” nevezte a mozgalmat. A SLAM költők egyik célja, hogy megváltoztassák a költészetről elfogadott általános nézeteket, a másik, hogy ledöntsék a korlátokat, határokat a költő/előadó, a bíráló és a közönség közt, utóbbi az előadás közben is folyamatosan kinyilváníthatja véleményét (taps, bekiabálás, fütyülés), s néhány kiválasztott pontozza a versenyzőket.
A SLAM költészet sem maradhatott bírálat nélkül, így többek közt Harold Bloom, irodalomkritikus többször kritizálta a stílust és „a művészet halálának” nevezte. Főként a fiatalok számára azonban ez a műfaj remek lehetőség a papírra vetett gondolatok előadására, amit Amerikában a Youth Speaks non-profit, fiatalok számára létesített irodalmi szervezet nagy erőkkel támogat is, mondván: a fiatalok hangja számít!
A következő részekben bemutatjuk a legjobb külföldi és magyar előadókat, a magyar slam történetét, illetve a fellépőket.
A Slam Poetry 10 szabálya itthon (ahány slam, annyi szabály)
csak saját szerzeményt lehet előadni
az alkotást előre el kell készíteni (nem freestyle)
három perc van az előadásra (+15mp tisztelet idő a bemutatkozásra), ezt követően pontlevonás jár
ha előre meg van határozva a téma, akkor csak arról lehet „beszélni”
a közönség öt kiválasztott tagja pontoz (1-10), a legkisebb és legnagyobb pontszám kiesik, így harminc a maximum kapható
a verseny lehet nyílt (bárki feliratkozhat a helyszínen) vagy meghívás alapján történő
kelléket és zenei kíséretet a szervezők előzetes meghatározása szerint lehet vagy sem használni
a verseny lehet egy- vagy többfordulós, utóbbi esetben a továbbjutók részpontszámait összesítik
holtverseny esetén a zsűri vagy a közönség hangereje dönt
adott esetekben a host (az estek konferansziéja) a „főnök”
Szerző: Mavrák Katalin
