Mi az a slam poetry?

.konyvesblog. | 2012. október 02. |

Költészet, rap, színház, stand up comedy - ezek keverékeként definiálják a SLAM Poetry műfajt, mely legtöbbször kompetitív formát ölt.  Hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és néhány év alatt összehozott rappereket, „hagyományos” költőket és hangköltőket. Az ország legjobb slammerei október 7-én vívják meg szócsatájukat a Trafóban, a magyar SLAM bajnok pedig az európai versenyen képviseli majd hazánkat decemberben. Addig is a műfajról, a kezdetekről és a hazai helyzetről.

A gyökerek visszanyúlnak az archaikus időkig - ókori görög költői viadalok, lovagi énekesek, trubadúrok, afrikai griot-k, japán renga költők tették le az alapokat. A modernkorban a hagyományos művészeti formákat felbontó és új kifejezésformákat kereső avantgárd költők, az élőbeszéd ritmusát követő „projektív verseket” alkotó beat költők (Allen Ginsberg), a reggae és dub zenét beépítő dub költők és a vokalitást előtérbe helyező hangköltők tették le a SLAM költészethez vezető út alapköveit. Csak néhány nevet említve: az olasz avantgárd alakja, a futurizmus atyja, Filippo Tomasso Marinetti művei komponálásakor a klasszikus nyelvi struktúrákból (pl. hasonlat) kiemeli a nyelvben természetesen benne lévő zenei elemeket (pl. ritmus) és a költői kifejezőeszközöket egyenrangú eszközzé teszi. A dadaisták (Hugo Ball, Cabaret Voltaire) már a fonémát helyezik előtérbe, többé-kevésbé kiiktatva a nyelv szemantikai rétegét. A francia drámaíró, költő, színész és színházi rendező, Antonin Artaud elvezet egyfajta „hangköltészeti robbanáshoz”, nem az emberi beszédre támaszkodik, hanem az emberi hangra, torka-szakadt, „rituálisan installált ordítást” alkalmaz.

A közvetlen előzmény a Spoken Word irányzatban keresendő, mely meglehetősen nehezen definiálható, de egyszerűsítve: nem zene, nem színház, nem tánc, de olyan performansz költészeti forma, mely keveredhet ezekkel a ’nem szó-alapú’ művészeti ágakkal. Fontos kiemelni a tavaly elhunyt soul és jazzköltő, Spoken Word előadót, Gil Scott Heron-t, akit „ a rap nagyapjának” és „a fekete Bob Dylannek” is neveztek, és aki az 1970-es és 80-as évekbeli aktív tevékenységével óriási hatással volt a hiphopra is. Az egyik legismertebb Spoken Word előadó a punk zenész, író, színész Henry Rollins, aki 1985 óta tizennyolc Spoken Word albumot adott ki, és aki legutóbb 2010-ben járt Magyarországon. A világról alkotott nézetei, sztorijai mosolyt csalnak arcunkra, de szuggesztív előadásmódja emlékeztet, hogy ez nem vicc. Előadásmódjától úgy elfáradunk, mintha egy punk koncerten lettünk volna.

A SLAM szemszögéből fontos évszám 1973, amikor is a New York-i író-költő és Rutgers University professzor, Miguel Algarín először rendezett költészeti felolvasó (Spoken Word) esteket saját lakásában. 1975-re olyannyira megnövekedett a költők száma, hogy kinőtték Algarín lakását, így az egy ír kávézót, a Sunshine-t bérelte ki, amit aztán Nuyorican Poets Café-nak neveztek el - utalva Algarín és számos művésztársa Puerto Rico-i származására. 1980-ra olyannyira megnőtt ez a hallgatóság, hogy megvették a kávézót és kiterjesztették programjaikat, tevékenységüket. Bob Holman, a nálunk is járt slam guru, gyakorlatilag itt kezdte pályafutását, és a SLAM - A szó fegyver című film főszereplője Saul Williams is itt futott be.

Az estek azonban még nem öltöttek versenyformát, erre először 1984-ben a chicagói Get me high lounge-ban került sor Marc Smith rendezésében, ő nevezte el SLAM-nek a műfajt. 1986 júliusában a SLAM állandó chicagói lakhelyére a Green Mill Jazz Clubba költözött, ahol a mai napig virágzik.

A stílust Marc Smith, a SLAM Poetry atyja ("Slam Papi"), a Spoken Word mindig élőben, közönség előtt előadott, legtöbbször kompetitív formát öltő eseményeként definiálja. Bob Holman, aki korábban a Nuyorican Poets Cafe állandó hostja és szervezője volt (ő vitte a slam-et a legendás kávézóba), majd a Bowery Poetry Club alapítója és tulajdonosa „a vers demokratizálásának” nevezte a mozgalmat. A SLAM költők egyik célja, hogy megváltoztassák a költészetről elfogadott általános nézeteket, a másik, hogy ledöntsék a korlátokat, határokat a költő/előadó, a bíráló és a közönség közt, utóbbi az előadás közben is folyamatosan kinyilváníthatja véleményét (taps, bekiabálás, fütyülés), s néhány kiválasztott pontozza a versenyzőket.

A SLAM költészet sem maradhatott bírálat nélkül, így többek közt Harold Bloom, irodalomkritikus többször kritizálta a stílust és „a művészet halálának” nevezte. Főként a fiatalok számára azonban ez a műfaj remek lehetőség a papírra vetett gondolatok előadására, amit Amerikában a Youth Speaks non-profit, fiatalok számára létesített irodalmi szervezet nagy erőkkel támogat is, mondván: a fiatalok hangja számít!

A következő részekben bemutatjuk a legjobb külföldi és magyar előadókat, a magyar slam történetét, illetve a fellépőket.

A Slam Poetry 10 szabálya itthon (ahány slam, annyi szabály)

  1. csak saját szerzeményt lehet előadni

  2. az alkotást előre el kell készíteni (nem freestyle)

  3. három perc van az előadásra (+15mp tisztelet idő a bemutatkozásra), ezt követően pontlevonás jár

  4. ha előre meg van határozva a téma, akkor csak arról lehet „beszélni”

  5. a közönség öt kiválasztott tagja pontoz (1-10), a legkisebb és legnagyobb pontszám kiesik, így harminc a maximum kapható

  6. a verseny lehet nyílt (bárki feliratkozhat a helyszínen) vagy meghívás alapján történő

  7. kelléket és zenei kíséretet a szervezők előzetes meghatározása szerint lehet vagy sem használni

  8. a verseny lehet egy- vagy többfordulós, utóbbi esetben a továbbjutók részpontszámait összesítik

  9. holtverseny esetén a zsűri vagy a közönség hangereje dönt

  10. adott esetekben a host (az estek konferansziéja) a „főnök”


Szerző: Mavrák Katalin

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.