Kelenföldi Erőmű (Reichl Kálmán - Borbiró Virgil, 1911-33)

Budapest 50 legszebb art deco épületét gyűjtötte könyvbe Kovács Dániel művészettörténész. A Budapest Art Deco a 2012-ben magyarul és angolul is megjelent Szecessziós Budapest című könyvének folytatása, melyben a város 1890 utáni húsz évének építészetével foglalkozott. Az új könyv az art deco és a modern Budapest kézirata, nagyjából az 1910-1950 közötti időszak vonatkozó épületeit mutatja be. A fotókat Gulyás Attila készítette. (Kovács korábbi cikke a témában: Létezik-e magyar art déco építészet?)

„Nagyjából egy évet kutattam, levéltáraztam, de sokat segített a meglévő szakirodalom és - az art deco épületek tekintetében - Bolla Zoltán gyűjtése is” - meséli Kovács. „A végeredmény nagyjából 300 épületet tartalmaz, és azért érdekes, mert ezzel a párhuzamossággal, az art deco mellett a modernnel még nem igazán foglalkozott senki. A párhuzamról szóló könyvet egyelőre nem tudjuk kiadni, viszont sikerült megjelentetnünk egy angol nyelvű kedvcsinálót, amiben 51 art deco épület található. Vannak jól ismert épületek, mint a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda vagy a Dandár Fürdő, és vannak olyanok, amiket egyébként a szakirodalom egyértelműen modern épületként tart számon, holott jellemzően art deco stílusjegyeket hoznak - mint a Pasaréti téri templom.”

Kovács Dániel-Gulyás Attila: Budapest Art Deco

Andron Könyv Kft., 2015, 128 oldal, 3200 HUF

 

Az art decóval keveset foglalkozik a magyar szakirodalom, és Kovács szerint sok a félreértelmezés is vele kapcsolatban. „Gyakorlatilag senki sem gondolkodik erről a jelenségről nemzetközi kontextusban, ezért láthatnak napvilágot olyan mondatok, mint hogy "az art deco iparművészeti stílus, nem építészeti". Holott ennek nagyon komoly nemzetközi szakirodalma van, és nagyon sok épület esetében egészen konkrét külföldi párhuzamokat lehet említeni. A Budapest Art Deco gyűjtőfogalomként használja a kifejezést, vagyis szerepelnek benne olyan házak is, amik nem szigorúan vett art deco stílusjegyekkel épültek, de egy tágan értelmezett stiláris kategóriába beleférnek.”

Kovács kedvencei a könyvből a nagy felfedezések, amelyek korábban nem jelentek meg sehol, pédául a két rákospalotai templom, a Cserei köz házai, a magánvillák. „Nagyon jó példák arra, hogy ha nyitott szemmel jár az ember a városban, akkor meglepően sok remek épületet és hangulatos helyet lehet találni. Ez Budapest legszerethetőbb arca.”

Mutatunk néhány képet a kötetből: