Barátaim, velem minden rendben van, írta ki a Facebookra Ukrajna egyik leghíresebb írója, Szerhij Zsadan, miután véres arcú fotója körbejárt az interneten. Vágások a fejen, felszakadt szemöldök, agyrázkódás, és törött orr gyanúja, tájékoztatta aggódó barátait és rajongóit sérüléseiről az író, aki békés anarchistának tartja magát, és nagyon büszke országa anarchista hagyományaira. Zsadant oroszbarát tüntetők verték meg Harkivban.
Szombaton oroszbarát tüntetők rohamozták meg Ukrajna második legnagyobb városának, az orosz határ közelében elterülő Harkivnak területi államigazgatási épületét. A város oroszbarát polgármestere még február végén, az erőszakos kijevi tüntetések idején menekült el, a múlt hétvégén viszont megmutatták magukat azok a helyiek, akiknek nem tetszik, hogy Ukrajna hátat akar fordítani Oroszországnak. A Putyin-hívő tüntetők összecsaptak az épületet elfoglaló, főleg egyetemista korú fiatalokból álló aktivistákkal.
A Harkivban élő Zsadan is az épületfoglalók között volt. A támadók elkapták, és azt követelték, hogy térdeljen le, és csókolja meg az orosz zászlót. Mivel az író ehelyett melegebb éghajlatra küldte őket, összeverték. A negyven éves Zsadan hiába közkedvelt és befolyásos figura az országban, a támadóknak valószínűleg fogalmuk sem volt arról, hogy kinek verik szét az arcát.
Az író aktuális eseményekben betöltött szerepéről Vitalij Csernetszkij, a kansasi egyetem szláv irodalomban jártas professzora beszélt a New Yorkernek. Szerinte Kelet-Európában az írók még mindig nagy hatással vannak a társadalomra, még akkor is, ha ez a régimódi „az író kiáll a zsarnokság ellen” történetnek tűnik. Zsadan költészete és költői regényei a posztszovjet munkásosztály életét festik le, írásaiban a gyéren lakott sztyeppék és történelmileg változó nyugati határ sokkal inkább az ország esszenciája, mint gyengesége, ráadásul ő a Dogs in Space nevű népszerű ukrán ska együttes frontembere is, vagyis egyszerre író és rocksztár. (Utóbbi abban az értelemben, ahogy például Byron is az volt.)
Zsadan munkáscsaládba született egy kelet-ukrajnai kisvárosban. Könyveit ukránul írja, ami szerinte már önmagában politikai cselekedet, vad és vicces verseiben az 1990-es évek gazdasági összeomlására reflektál. Költészetére a beatektől Rimbaud-ig és a 19. századi ukrán nemzeti költőig, Tarasz Sevcsenkóig, sokan hatással voltak. Az írónak nem ez a mostani volt az első, papíron kívüli politikai megnyilvánulása, a 2004-es narancsos forradalom alatt sátorvárost szervezett a tüntetőknek Harkivban.
Zsadan először költőként lett ismert, majd miután eltöltött egy évet Bécsben, regényeket kezdett írni. Első regénye, a magyarul is olvasható Depeche Mode 2004-ben jelent meg, és rögtön a kilencvenes évek ukrán Trainspottingjaként emlegették. Vorosilovgrád címmel egy másik regénye is megjelent magyarul, ebben egy nagyvárosi juppie megy vissza szülővárosába, hogy átvegye bátyja benzinkútját.
Az író Ukrajnán kívül is hatalmas rajongótáborra talált, még orosz fordításai is sikeresek lettek. (Németországban talán azért sikeres, mert a kortárs német regényekben nem isznak eleget, találgatta az okokat egy német kritikus.) Ludmila Ulickaja (interjúnkért az írónővel ide kattints) szerint Zsadan megverése hangos tiltakozást váltott ki az oroszok körében, az orosz PEN pedig kiadott egy nyilatkozatot, melyben elítélte a történteket.
Zsadan állkapcsa nem gyógyul megfelelően, ám a támadás nem riasztja el a további tiltakozástól. Azt írja, nem akar egy korrupt és igazságtalan országban élni, a diktatúra elfogadhatatlan, és aki nem tiltakozik ellene, annak nincs jövője.
