Nemes Z. Márió: Nemcsak az irodalom, hanem az irodalmi élet is betegít

Rostás Eni | 2017. május 03. |

Látás- és kapcsolatgyilkos, elmagányosodáshoz vezet és fals képet generál. Leírhatatlan örömforrás, erotikus szédülés és tökéletes hízókúra. A Sorvezetőben ezúttal arra voltunk kíváncsiak, mennyire egészségtelen az írás. Elsőként Nemes Z. Márió válaszát olvashatjátok

mario400.jpgA betegség és az irodalom kapcsolata kulturtörténetileg nagyon terhelt összefüggés, elég, ha csak dekadencia fogalmára gondolunk. Ebből a szempontból a betegség esztétikailag jelenthet pozitív eseményt is, hiszen egy olyan átváltozást jelez, mely az érzékek túlfinomítása által egy új világba vezet be. Kifejezettem élvezem, ha így betegít meg a költészet. Az érzékelés ilyen „elferdítésében” mindig van valami intenzív idegi gyönyör, mely pszichofizikai roham, hullám vagy erotikus szédülés. Ugyanakkor mindennek megvan a maga ára, bölcsen kell takarékoskodnunk a gerincvelőnkkel. Az esztétikai koitusz utáni depresszió nagyon erős tud lenni. De ennél nyomasztóbb sajnos a szociológiai része a dolognak, hiszen a sok beteg élvezőből álló kulturális tér rengeteg anomáliához vezet.

Nemcsak az irodalom, hanem az irodalmi élet is betegít. Sőt, a magyar kulturális életet én nem is kórháznak látom ebből a szempontból, hanem egy hatalmas betegítő gépezetnek. Egy idő után már nem is az a kérdés, mit vagy hogyan írsz éppen, hanem hogy elég egészséges maradsz-e ahhoz, hogy megírd, amit akarsz. Hiszen a különböző szereplők valamiféle neurotikus slejmben dagonyáznak, mintha ez lenne a világunk alapszövete. Paranoia, kisebbségi és nagyzási komplexusok, sértettségekből épített bunkerek. Traumaközpontú jellemek.

Könyves Magazin 2017/.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2017, 72 oldal, 5 pont + 199 Ft

 

Mindennek nyilván össztársadalmi jelentése és/vagy oka van, ugyanakkor az irodalmi életre jellemző rendkívül szoros kapcsolata szakmaiságnak és mentális higiéniának mégis újra meg újra megdöbbent. Igazság és egészség egymást folyamatosan szétíró erők. Nem gondolom, hogy pestisdoktoroknak kellene purgálnia az irodalmat, valószínűleg nincs nagyobb veszély, mint egy zsarnoki politikai egészség számon kérő és kirekesztő gesztusai. Nem biztos, hogy meg kell gyógyulni. Én inkább egy boldog és önszervező szanatóriumot képzelek el, ahol egymáshoz igazítjuk mániáinkat és közösen gazdálkodunk a gerincvelő kincseiből.

A válasz eredetileg a Könyves magazin 2017/2. számában jelent meg.

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók