Fotó: Valuska Gábor
A hétfős szakmai zsűri idén Nádas Péternek ítélte az Aegon-díjat. Ezzel ő lett a 13. díjazott, a Világló részletek pedig az eddigi legvaskosabb nyertes. Fogadóirodát kellene nyitni, annyian tippelik meg a győztest minden évben, húzta az időt a nagy bejelentés előtt Zatykó Péter, az AEGON Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Idén Nádas oddsa volt a legkisebb, a Világló pedig bejött helyre, tétre, befutóra.
A zsűri. A zsűri elnöke 2018-ban Radnóti Sándor, Széchenyi-díjas kritikus, művészetfilozófus, az ELTE professor emeritusa volt, tagjai pedig Angyalosi Gergely Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus, Diószegi Endre középiskolai tanár, a Magyar Irodalomtörténészeti Társaság Tanári Tagozatának elnöke, Füle Ágnes kulturális szervező, Für Anikó Jászai Mari-díjas színművész és Takács Ferenc irodalomtörténész, műfordító, író voltak.
Hogyan viszonyul az irodalomban betöltött pozíciójához, kérdezi a nagy bejelentés után az Aegon-gálák és sajtájok nagyasszonya, Winkler Nóra. Nádas visszakérdez, hogy mi is pontosan ez a pozíció, majd elmondja, hogy ha van egy kis esze az embernek, az ilyesmit félreteszi, mert megzavarja a napi munkát. Komoly tanulmányokat kell persze végezni azzal kapcsolatban, hogyan rakható félre, mert eljut az emberig mások véleménye, a dicséret és a dicsőítés ráadásul sokkal veszélyesebb, mint a sértés. A Világló alapos előmunkálatot igényelt, annyira alaposat, hogy végül 50 évig tartott, az emlékezésről pedig, ami a könyvet szervezi és mozgatja (és amiről bővebben a magazinos gigainterjúnkban beszélt>>), annyit mondott, vannak dolgok, „amiket nem érdemes megkísérelni meghaladni”: ilyen például mindaz, amit Freud, Jung és Proust elért és véghezvitt a témában. Ha az ember emlékezni akar, akkor általában nem, vagy szelektíven emlékezik (ami valójában nem is emlékezés), itt jön képbe az asszociációs sorok rendszere, ami valódi emlékképeket, és nem fikciót hív elő.
Nádas Péter kapta az Aegon-díjat!
Fotó: Valuska Gábor A Világló részletek ért Nádas Péter kapta idén az Aegon Művészeti Díjat. A 3 millió forint összegű díjjal mindig az előző évben magyar nyelven megjelent kiemelkedő szépirodalmi teljesítményt ismerik el. A tavalyi év legsúlyosabb irodalmi alkotásának neveztük Nádas Péter memoárját, a Világló részletek et, amely egyben 2017 legjobb könyve is lett nálunk.
Nádas nem használt túl sok fényképet munka közben, mert a kép nagyon lehatárolja az emlékezést, családi képet például egyáltalán nem, idegen képet is csak önellenőrzésként. Sokat kóborolt a Fortepanon, és a Google-t is előszeretettel használta, de arra jött rá, hogy minél jobban távolodunk egy adott korról, amiről információt szeretnénk gyűjteni, annál veszélyesebb a guglizás. Már a Párhuzamos történeteknél is probléma volt a polgári történetírás hiányossága, mindenhol torzításokkal találkozik az ember, attól függően, épp milyen irányú fordulat volt esedékes azokban az években, amikor az adott szöveg született.
Nádas Péter (balról a harmadik) gyerekkorában (Forrás: Fortepan)
A zsűri képviseletében Diószegi Endre szólalt fel, aki irodalomtanárként feltette a kérdést, oda lehet-e adni a könyvet a középiskolásoknak, a válasz pedig egyértelmű igen volt. Három pillérét vázolta fel az „enciklopédikus műalkotás” tanításának:
- az első épp az enciklopédikusságból fakad, hiszen az enciklopédiát sem egy nagy levegővétellel, az első betűtől az utolsóig szokás olvasni. A nádasi szövegfolyam is széttörhető, szakaszokra bontható, és valószínűleg sokan találnak benne a saját családjuk történeteire emlékeztető anekdotákat. Diószegi az apját hozza példának, aki gyerekkorában kötélen húzott haza egy repeszgránátot, aminek a család nem örült annyira.
- a második pillért a műfaji sajátosságok alkotják, Nádas könyve alapján számos prózaírói alműfaj bemutatható
- a harmadik pedig az igazság és az őszinteség. Ha Diószegi végignéz a rövidlista tíz könyvén, azt látja, hogy a közelmúlt magyar világát mutatják be, ami már csak azért is nagy szó, mert kevés az olyan beszélő, aki vállalja az igazságot ma, amikor „eláradt a hazugság”, és annyi „hamis próféta igéit” ragasztják a falakra.
