Át lehet ültetni a kínai irodalmat bármilyen latin betűs nyelvre?

.konyvesblog. | 2013. november 06. |

Mo Yan: Szeszföld, fordította: Kalmár Éva

Noran Libro Kiadó, 2013, 398 oldal, 3800 HUF

A Noran Libro megjelenteti a tavalyi év irodalmi Nobel-díjasának, Mo Jennek Szeszföld című regényét. A regény a mai Kína Szeszföld nevű városába kalauzolja az olvasót, egy babonákkal és furcsaságokkal teli szürreális világba. A tartományi Népi Ügyészség Tom Portot küldi a helyszínre, hogy kivizsgálja a féktelen alkoholfogyasztást, és a bűnügynek számító kulináris élvezeteket, ám vizsgálódás közben a nyomozó többször a pohár fenekére néz, és megjárja a poklok poklát. Mo Jen,aki mostanában megunta az utazgatást, és csak írni szerete, kisebb botrányt okozott, amikor tavalyi győzelme után megvédte a cenzúrát.  2009 Nobel-nyertese, Herta Müller egyenesen katasztrófának nevezte kínai kollégája kitüntetését, aki ennek ellenére fenntartja a véleményét arról, hogy a cenzúra ösztönzően hat hazája írókra. A Szeszföldben Mo Jen a kínai társadalmat kritizálja, de hogy mennyit értünk meg ebből, abban a fordítónak is hatalmas szerepe van. Vajon át lehet-e ültetni a kínai irodalmat bármilyen latin betűs nyelvre? Erről szól a könyv fordítójának, Kalmár Évának jegyzete, amelyet a kiadótól kaptunk. A jegyzetet változtatás nélkül közöljük:

2012 októbere óta, amikor is az irodalmi Nobel-díjat Mo Yan kínai írónak ítélték, számtalan cikk, tanulmány és blog foglalkozik az író munkásságának értékelésével, Kínában  nemcsak írótársak és kritikusok, hanem egyszerű olvasók is közzéteszik véleményüket. Az egyik olvasó egyenesen azon a véleményen volt, egy irodalmi blogon olvastam, hogy az író műveit és egyáltalán a kínai irodalmat nem lehet latin betűs nyelvekre lefordítani, mert az ideografikus kínai írásjegyek olyan tömör vizuális kifejezésformát hordoznak, olyan fogalmi és hangtani asszociációkat idéznek föl az olvasóban, amelyeket a latin betűs írások meg sem közelíthetnek – és szerinte ebben rejlik a kínai irodalom lényege.

Vajon így van-e? Vajon ilyenféle oka volna annak, hogy számtalan latin betűs nyelvre lefordított modern irodalmi mű szinte egyáltalán nem tudott változtatni azon az évszázadok óta az európai köztudatba beivódott vélekedésen, hogy a kínai irodalom és művészet kifinomult, fennkölt, vagy egzotikus művekből áll, melyek igen távol állnak a nyugati művészettől, s a nyugati nyelvekre fordított művek csak a sinológusok és Kína-rajongók szűk köréhez jutnak el? Vajon ugyanez az oka annak, hogy a több száz magyarra fordított klasszikus és modern vers, regény, elbeszélés, esszé alig hagyott nyomot a magyar irodalmi köztudatban?

Ha igennel válaszolnánk az első kérdésre, nem tudnánk megmagyarázni: miként lehet, hogy a kínai irodalom, azon belül is a 20-21. századi modern irodalom több száz alkotását hogyan fordíthatták le mégis valamennyi világnyelvre és kelet-közép-európai nyelvekre is, ha igen volna a válasz a második kérdésre, miként lehetne, hogy e  művek egyre nagyobb érdeklődést, figyelmet vonzanak világszerte, rangos irodalmi díjak jutnak a kínaiból készült fordításoknak. – [Mo Yan Szeszföld című művének francia fordítása: (Le Pays de l'alcool, Seuil, 1999.  traduil du chinois Noël et Liliane Dutrait) 2000-ben Laure Bataillon irodalmi díjban részesült.]

Ha nemmel válaszolnánk, nem tudnánk megmagyarázni, hogy miért csak azt kutatják kínai és nem-kínai irodalomértők, kritikusok, hogy egy-egy műre – például Mo Yan regényeire – mely nyugati írók hatottak: Kafka?, Faulkner?, Joyce?, Borges?, vagy talán García Marques, Günther Grass vagy Milan Kundera?

Arról még sosem, vagy alig esett szó, hogy a kínai irodalom jeles alkotói hatottak-e, s ha igen miként, más országok íróira. 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!