Mit evett Zsigmond király Sienában?

Ruff Orsolya | 2015. január 23. |

Luxemburgi Zsigmond

Mátyás király után most egy újabb nagyformátumú történelmi alak, Luxemburgi Zsigmond életének mindennapjait térképezi fel E. Kovács Péter, igaz, a Corvinánál frissen megjelent kötetének már a címe is jelzi, a kutatás ezúttal földrajzilag és időben is erősen determinált. A Zsigmond király Sienában című munka ugyanis azt a kilenc hónapot vizsgálja, melyet az uralkodó 1432-ben az olasz városban töltött.

Ez a könyv tulajdonképpen melléktermék – vallotta be azután a csütörtöki bemutatón maga a szerző, a nagydoktoriját írja ugyanis, amely „egyszer kész lesz”, mondja vidáman a maga vagy a teremben jelenlévő kollégái megnyugtatására E. Kovács Péter. Aki maga a két lábon járó történelemkönyv: unalmas adatok és elvont fogalmak helyett azonban olyan mikroinformációk ömlenek belőle, amelyek a nagy egészet szemlélve nyilván csekélyebb jelentőséggel bírnak, de amelyek beillesztésével egy majdnem hétszáz évvel ezelőtti kiruccanás is egészen életszagú lehet, olvasóként pedig mindenképpen a legviccesebbek közé tartoznak. A kutatás egyik hozadéka volt például, meséli, hogy megtalálta Zsigmond fürdőkádját: „Állítólag hat hónapig használta, és nem láttam, hogy vett volna újat” – utal finoman a korabeli higiéniai viszonyokra, vagy éppen a könyvelés hiányosságaira E. Kovács Péter, akinek könyvét saját meghatározása szerint az objektív szubjektivizmus és a szubjektív objektivizmus jellemzi: „Mindkettőt nehéz megmagyarázni, de támadni is nehéz”.

E. Kovács Péter: Zsigmond király Sienában

Corvina Könyvkiadó, 2014, 308 oldal, 3817 HUF

 

Ennél is jobb azonban a bemutató egyik meghívott vendégének, Parti Nagy Lajosnak definíciója. Ő azt mondta, hogy történész nem lévén egy különös posztmodern regényként fogta fel a könyvet, mely „gátlástalanul tapicskol a tényekben”. E. Kovácsot „végtelenül szabad, evidensen európai szerzőként” jellemezte, könyvét pedig olyan műként, amely tele van „csodafinom kicsi tényekkel, adatokkal”, emellett életszeretettel, bölcsességgel, és végtelenül üdítő pofátlansággal. „A szöveg, a munka öröme talán a legfontosabb ebben a könyvben” – mondta, hozzátéve, jó lenne, ha a szerző a későbbiekben legalább annyit írna, mint kutatna.

A másik meghívott Presser Gábor zenész-dalszerző volt, aki barátját túláradó emberként jellemezte, ami beszéd és írás közben is megmutatkozik. Evéssel és ivással le lehet állítani, árulta el Presser, akinek sok közös gasztronómiai élménye volt a szerzővel. Egyszer Rómában például egy dupla ebéd alatt a birkabéltől kezdve a római pacalon át eljutottak az olíván pirított tintahalig zöldborsóval. Ja, és menet közben elfogyasztottak egy-egy adag paradicsommártásos ökörfarkat is.

A zenész becsületesen bevallotta, hogy időhiány miatt nem tudta végigolvasni a könyvet, a közönséggel azonban megosztott egy emlékezetes részletet. E. Kovács a korabeli számlákat végigkutatva arra volt kíváncsi, mit evett Zsigmond a hadjárat idején. Arról talált adatot, hogy mit vásároltak, annak viszont nem maradt írásos nyoma, hogy mit főztek. Ami azonban tagadhatatlan: Zsigmond egyszer egészen biztosan petrezselymes zsályalevest evett. Az ilyen részletekre mondta azt korábban Parti Nagy Lajos: „Hogy ezért van-e értelme történelemtudományt művelni, én nem tudom. De szerintem van.”

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.