Már csak tíz könyvnek van esélye, hogy megnyerje a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat, mi pedig idén is bemutatjuk a jelölt kötetek szerzőit. Milbacher Róbert után Michael Walden mesélt lelkiismeretes bétaolvasókról és a legfurcsább reakciókról. Az 500 ezer forinttal járó Margó-díj kiemelt támogatója a Főváros, a Bookline, a Balassi Intézet és az Aegon-díj, díjátadó 2016. október 19-én a Teslában.
Esthar. Epikus, kalandos történet egy nőről, akit leginkább Jennifer Lawrence kelthetne éltre. Különböző idősíkok, a Földet leigázni akaró Féreg a fantasy-scifi crossoverben.
Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?
Először is: hogy írni jó. Őrülten jó. Másodszor, hogy a sikerhez, és talán majdnem mindenre igaz ez, három dolog kell: egy kevés tehetség, roppant mennyiségű munka és jó adag szerencse is.
Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?
Az írást egyfajta túltelítettségi állapot hozta el: eljött az idő, bele kellett vágni, nem tagadhattam el tovább ezt az indíttatást. Akartam én már ilyesmit korábban is, forgattam fiatalként amatőr filmet, próbálkoztam képregényrajzolással, tartottam előadásokat, meséltem, mígnem egyik reggel rá nem jöttem, hogy aznap el fogok kezdeni írni. És hogy ez nem egy próbálkozás lesz, hanem szükséges és logikus következménye annak, aki vagyok. A regény alapötlete saját korábbi történetek, mesék, elképzelések amalgámja, amik egészen biztosan táplálkoznak fiatalkorom popkultúrájából is. És mindenképpen szerepeltetni szerettem volna jelenkorunk főbb problémáit.
Mit vártál az első könyvedtől?
Hogy megjelenik! Természetesen izgatottan vártam a kritikákat a tartalomra vonatkozóan. Az az óriási megtiszteltetés ért, hogy Fonyódi Tibor, miután pozitív véleményét megosztotta a regényről a közösségi oldalán, behívott írónak saját univerzumába is. Így idén nem csak az Eshtar második része, de egy Mysterious Universe regényem is megjelenik. De elsőkönyves íróként már az is elképesztő érzés, ahogy elsétálok a könyv mellett egy boltban.
Michael Walden: Eshtar - Első könyv
Metropolis Média, 2016, 491 oldal, 3990 HUF
Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?
Itt-ott a dinamikáján. Ugye, ez egy trilógia első kötete, pár helyen lassítanám, de nagyjából ennyi. A három könyvet egyszerre terveztem meg, a fejezetek és leütött karakterek számát, a hangulat folyamatos változását, még az elbeszélés stíluselemeinek átalakulását is, a young adult hangulatú első könyvtől, az epikusabb hangvételű második könyvön át a harmadik könyv sötét végkifejletéig.
Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?
Feleségemnek, aki kimagaslóan intelligens nő és fantasztikus észrevételekkel bombáz. Mai napig ő az első számú bétaolvasóm, nagyon hálás vagyok neki az építő kritikáiért és az érdeklődésért, amit az írásaim iránt mutat.
Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?
Nos, a könyvben szerepel egy viszonzatlan, plátói, homoszexuális szerelem az egyik női karakter részéről a főszereplő irányába. Az egyik olvasóm egyenesen követelte, hogy a két hősnő igenis gyűrjön össze egy lepedőt a kapcsolat megkoronázásaként. Pislogtam, mint béka a fűben.
Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?
A legelsőre nem emlékszem, de amióta az eszemet tudom, a kedvenceim között van a Húszezer mérföld a tenger alatt Vernétől. Nemo kapitány jelleme és a döntései mögött álló, a hideg logika maszkja mögé bújtatott bosszúvágy és keserűség lenyűgözött. A mai napig a legárnyaltabb antihősnek gondolom, akiről valaha olvastam. Ezt a mintát átemeltem az Eshtarba is, pozitív és negatív tulajdonságokkal bíró, emberi hősöket igyekeztem alkotni a mérleg mindkét oldalán.
Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?
Bár mindig is extrovertáltan, könnyedén kommunikáltam másokkal, sokat meséltem kalandjátékot barátaimnak, ez az első írásom, nem hevernek kiadatlan szösszenetek a fiókomban.
Olvass bele a regénybe:
Eshtar_részlet by konyvesblog on Scribd