Nagy jak libri artpop jessie burton stefan spjut

A JAK a Librivel lép túl a zsánerkereteken

A JAK Világirodalmi Sorozata átkerült a Libri Kiadóhoz, és a következő két évben ArtPop alcímmel jelenik majd meg. A sorozatba az új koncepció szerint olyan kortárs világirodalmi regényeket válogatnak be a szerkesztők, amelyek a populáris és a szépirodalom határán mozognak, vagy egyenesen meg is kérdőjelezik e határ létezését. Az ArtPopról a sorozatszerkesztőket, Bárány Tibort és Nádor Zsófiát kérdeztük.

Hogyan jellemeznék a sorozatot?

Bárány Tibor: Ha röviden szeretném jellemezni a sorozatot, azt mondanám: fúziós irodalmat kínálunk. Ismerős ízek a világ minden tájáról, amelyek egymás mellé kerülve összetett és tartós élményt nyújtanak. De eltávolodva a gasztrohasonlatoktól: tavaly nyári sorozatszerkesztői pályázatunkban azt ígértük, hogy olyan köteteket fogunk beválogatni a JAK Világirodalmi Sorozatába, amelyek egyszerre populárisak, azaz népszerűek – és értékesek, azaz artisztikumuk révén a legkifinomultabb művészi ízlésnek is megfelelnek. Innen kapta a sorozat az alcímét: ArtPop.

Nádor Zsófia: A populáris irodalom jellemzően jól körülhatárolható műfajokban képviselteti magát: krimi, sci-fi, thriller, horror. Mi olyan műfaji könyveket szeretnénk megjelentetni, amelyek valahogy túllépnek a zsánerkereteken, reflektálnak a műfajra, játszanak annak kódjaival. A magyar irodalomban szerintünk megfigyelhető újabban az a tendencia, hogy szépírónak tartott alkotók egyre többet játszanak ilyen kódokkal, gondolok például Babiczky Magas tengerére, vagy Cserna-Szabó András regényére, a Szíved helyén épül már a Halálcsillagára. (Egyébként áprilisban egy konferenciát is szervezünk a témában Gaborják Ádámmal együtt a BME-n, „Zsáner, pop, kultúra” címmel.) Olyan köteteket válogatunk be a sorozatba, amelyek esetében a popkultúrára való reflexió és a zsánerkódok alkalmazása nem merül ki az öncélú referenciákban és formai játékokban, hanem a művek állítanak valamit, esetleg kérdést tesznek fel a kulturális és egyéb társadalmi folyamatokról, vagy az emberi természetről. A sorozat köteteivel szeretnénk azon párbeszédhez is hozzájárulni, amely a magyar irodalmi élet szereplői (írók, kritikusok, irodalmárok és az olvasók) és a világirodalom hasonló tendenciái között létrejön, létrejöhet. Illetve fontosnak tartjuk, hogy olyan izgalmas, új, jellemzően erősen szubkulturális műfajok, alműfajok, mint például a bizzarro vagy a sci-fi változatainak egy-egy fontos képviselője is megjelenhessen magyarul.

Stefan Spjut:Stallo

Fordította: Fejérvári Boldizsár Libri-JAK, 2015, 496 oldal, 3990 HUF

BT: Persze nem is elsősorban a műfajokról vagy zsánerekről van szó. Az olvasmányosságnak nincs abszolút skálája: a könnyen olvasható művek azért könnyen olvashatók, mert korábban már sok hasonlóval találkoztunk. Tudjuk, mire érdemes figyelni olvasás közben, fel vagyunk rá készülve, nagyjából mi várható a következő oldalon, rutinosan felismerjük, milyen kérdésekre keresi a választ a szöveg. (Hogy az egyik kedves kortárs szerzőmre utaljak: a harmadik vagy negyedik kötet után Tandori Dezső prózája egyszerre „kinyílik” az olvasó számára.) Olyan könyveket szeretnénk a sorozatban megjelentetni, amelyek első pillantásra klasszikus page turnerek: aha, igen, ezt már ismerem, gyorsan faljuk fel az utolsó oldalig – ám amelyek mégiscsak tele vannak csavarral, titokkal és irodalmi izgalmakkal. Nem egyéjszakás kalandot kínálnak: ahelyett, hogy olvasás után elfelejtenénk őket, másnap (meg harmadnap, negyednap…) beszélgetni akarunk róluk. Megvitatni, hogy valójában mit is olvastunk, és ezek az egyszerre ismerős és furcsa könyvek mit is mondtak rólunk, az olvasóikról.

Miért került át a sorozat a Librihez? Miért tűnt izgalmasnak, miért láttak benne fantáziát?

BT: Az ArtPop sorozat koncepciója nagyon jól illeszkedik a Libri kiadói arculatához. Nem csoda, hogy pár perc alatt megállapodtunk az összes fontosabb kérdésben. A Librinél is hisznek benne, hogy a piacképesség és az irodalmi érték nem feltétlenül egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők. És a kiadó – a saját jól működő könyves infrastruktúrájára támaszkodva – képes megteremteni a köteteink számára azt a nyilvánosságot, amelyet megérdemelnek. Így a könyvek valóban eljuthatnak a potenciális olvasóikhoz, és ez döntően fontos.

Milyen változásokat von ez maga után?

BT: A sorozat ArtPop alcímmel fut majd a következő két évben a JAK Világirodalmi Sorozatán belül. Saját logót kap, önálló vizuális arculata lesz.

NZs: A kötetek egyébként a JAK és a Libri közös kiadványaiként fognak megjelenni, adott esetben együtt pályázunk, szervezzük a megjelenésekhez kapcsolódó eseményeket.

Mit várnak a sorozattól?

BT: Sikert és pezsgő irodalmi-közéleti vitákat. Jó lenne, ha az olvasók nem pusztán fantáziát látnának ezekben a könyvekben, de vágyat is éreznének rá, hogy a kérdéseiket és az értelmezésüket különböző csatornákon keresztül megosszák a többiekkel. (Legyen szó akár „hétköznapi”, akár „hivatásos” olvasókról.) Bízunk benne, hogy a kortárs világirodalom közösségi élménnyé válhat: mert olvasni jó, de olvasás után beszélgetni még jobb. És erre meg is van minden esély. Ahogy Zsófi is mondta, a kortárs magyar irodalom az elmúlt években egyre komolyabb érdeklődést mutat a populáris kultúra műfajai iránt. Szécsi Noémitől Babiczky Tiborig, Kondor Vilmostól Baráth Katalinig vagy Bartók Imrétől Cserna-Szabó Andrásig hosszan sorolhatnánk a neveket. Az ArtPop sorozat reményeink szerint élménygazdag találkozási lehetőséget biztosít világirodalom és hazai irodalom számára az olvasói tudatban – hogy kissé patetikusan fogalmazzunk. De hát miről beszéljen az ember patetikusan, ha nem a várakozásairól?

NZs: Én nagyon fogok örülni, ha kapunk majd olyan visszajelzést, hogy „De jó, hogy ez megvan magyarul!” Nagy klasszikusokban nem gondolkozunk, de az elmúlt évtizedben is született jó néhány olyan, a populáris kultúrában valamiért emblematikussá vált mű, amelyet nagyon jó lenne magyarul is kézbe venni. Remélem, hogy sikerül néhány ilyet megjelentetnünk.

Milyen izgalmasabb megjelenések várhatók a jövőben?

NZs: Két (vaskos) könyvünk jelenik meg tavasszal. Az egyik a svéd Stefan Spjut Stallo című thrillere, amely a kortárs svéd valóságban játszódik, azzal a különbséggel, hogy ennek a valóságnak a trollok is részei. Nem szorosan vett fantasyről van szó, mert a bravúros ábrázolásnak köszönhetően szinte fel sem merül az olvasóban, hogy mitikus lények szerepelnek a könyv oldalain.

A másik egy brit sikerkönyv, Jessie Burton A babaház úrnője című történelmi regénye. A tizenhetedik századi Amszterdamban játszódik, egy tizenkilenc éves lány, Petronella férjhez megy egy sikeres kereskedőhöz, aki egy babaházat ajándékoz neki az esküvő után. A városban él egy miniatűrkészítő, Petronella rendel tőle egy-két holmit a babaházába. A miniatűrkészítő azonban önállósítja magát, és egyre különösebb babákkal lepi meg a lányt… A könyvet Farkas Krisztina fordította.

Minden kötet végére szeretnénk egy értelmező-gondolatébresztő szöveget is beilleszteni; a Stallóhoz Havasréti József író, kritikus, A babaházhoz pedig Margócsy Dániel történész írt utószót. A kötetek bemutatója március 24-én lesz a Katona József Színházban, illetve további eseményeket is szeretnénk szervezni a megjelenések köré. Az őszi címek még nem véglegesek, de több nagyon izgalmas jelöltünk is van. Ezekről, ígérjük, időben beszélni fogunk.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.

Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!

Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.

Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.

Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.

Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.

Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.

Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.

A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!