Ezen a héten három olyan friss könyvet ajánlunk, amely új megvilágításba helyezi a második világháború eseményeit. Jeroen Olyslaegers belga író regénye a bürokraták, rendőrök és egyéb hivatalos személyek morális felelősségének kérdését feszegeti. Stern Rózsa Ibolya memoárja Mengele brutális kísérleteiről tanúskodik. Jean-Christophe Brisard tényfeltáró újságíró és Lana Parshina dokumentumfilmes pedig a Hitler halálával kapcsolatos titkosított anyagoknak járt utána.
Jeroen Olyslaegers: Védőr
Jeroen Olyslaegers: Védőr
Fordította: Balogh Tamás, Helikon Kiadó, 2019, 432 oldal, 3799 HUF
Amikor a németek megszállják Belgiumot a második világháború idején, a húszéves Wilfried Wils különös helyzetbe kerül. Mivel nem szeretné, hogy elvigyék munkaszolgálatra, kénytelen elhelyezkedni a rendőrségnél. Az események azonban egyre inkább eldurvulnak és rendőrként olyan akciókban is részt kell vennie, amelyek morálisan megkérdőjelezhetők. Miközben barátja, Lode lázadni kezd az új rend ellen és titokban zsidókat ment, addig ő tanácstalanul sodródik az árral, és hol jó, hol pedig rossz döntéseket hoz. Jeroen Olyslaegers olyan kérdéseket feszeget a kulcsregényében, amelyek ma is nagyon aktuálisak. Például, hogy hol húzódik a határ a bűn passzív tanúja és a cinkosok között, vagy hogy lehet-e egyáltalán létjogosultsága a pártatlanságnak. A kortárs flamand irodalom egyik legnépszerűbb szerzője a napokban Magyarországon járt. A vele készült interjúnkat hamarosan olvashatjátok a Könyvesblogon.
Veronika H. Tóth - Viola Stern Fischer: A Mengele-lány
Veronika H. Tóth - Viola Stern Fischer: A Mengele-lány
Fordította: Mészáros Tünde, Animus Kiadó, 2019, 368 oldal, 3980 HUF
Josef Mengele kegyetlen kísérleteiről több holokauszttal kapcsolatos könyvben is lehet olvasni (például az Az auschwitzi tetoválóban, amely tavaly jelent meg), de mivel ezeket nagyon kevesen élték túl, nagyon kevés olyan tanú volt, aki el tudta mondani, hogy pontosan mi történt, min mentek keresztül azok az emberek, akik Mengele karmai közé kerültek. Stern Rózsa Ibolya viszont túlélte a túlélhetetlent. Ő is "Mengele-lány" volt, az egyike azoknak, akik túlélték a koncentrációs tábor orvosának brutális kísérleteit. Ibolya évtizedekkel a vészkorszak után, már Viola néven mesélte el emlékeit Veronika H. Tóth újságírónak. Memoárja az ő és mások sorsát örökíti meg - olyan sorsokét, amelyeknek nem lenne szabad feledésbe merülniük.
Jean Christphe Bisard - Lana Parshina: Hitler halála - A KGB titkos anyagai
Jean Christphe Bisard - Lana Parshina: Hitler halála - A KGB titkos anyagai
Fordította: Pacskovszki Zsolt, Libri Könyvkiadó, 2019, 372 oldal, 3999 HUF
1945 áprilisában Adolf Hitler öngyilkosságot követett el. Valószínűleg ciánkapszulát vett be, majd főbe lőtte magát, a testét pedig végakaratának megfelelően elégették az emberei. A halálának körülményeiről mindeddig szinte csak ennyit tudtunk, mivel a tárgyi bizonyítékokat és a bizonyító erejű dokumentumokat a szovjet, majd orosz állami szervek az archívumok legmélyére, titkos aktákba száműzték. Jean-Christophe Brisard tényfeltáró újságíró és Lana Parshina dokumentumfilmes kitartóan küzdöttek azért, hogy hozzáférhessenek ezekhez a titkosított anyagokhoz. Könyvükben szemtanúk eddig ismeretlen vallomásait, korábban hozzáférhetetlen fotókat és kihallgatási jegyzőkönyveket tárnak elénk, és beszámolnak annak az egyedülálló törvényszéki vizsgálatnak az eredményéről is, amelyet a bunkerben talált földi maradványokon végeztek el. Nyomozásuknak köszönhetően egészen új megvilágításba kerül a náci diktátor halála.
