Október utolsó napjaira három olyan regényt ajánlunk, amelyeknek a gyerekkor a főszereplője. Mindhárom könyv olyan nőkről szól, akik valamiért úgy érzik, kilógnak a társadalomból. Millet saját felnövéstörténetét írta meg memoárjában, Kushner egy kaliforniai női börtönbe kalauzol, Alderman megmutatja milyen lehet leszbikusként hazatérni egy ortodox zsidó közösségbe.
Catherine Millet: Mesés gyerekkor
Catherine Millet: Mesés gyerekkor
Fordította: Tótfalusi Ágnes, Magvető Könyvkiadó, 2018, 243 oldal, 3699 HUF
A Catherine M. szexuális élete című könyvvel ismertté vált ismert francia művészettörténész gyerekkorának meghatározó benyomásait, félelmeit és frusztrációit rekonstruálta egészen aprólékosan memoárregényében. A Mesés gyerekkor cím egyszerre pontos és megtévesztő, hiszen nagyon is sok nehézséggel kellett megküzdenie kiskorában és kamaszként is. Például a zsúfolt és hangos párizsi bérlakással, a családi csatározásokkal, egy tragikus baleset feldolgozásával és a beilleszkedés nehézségeivel. A problémák elől sokszor nem volt hova menekülnie, csak a képzeletbe, a hitbe és az irodalomba. Életét így saját maga számára tette „meséssé”, ha kellett kiszínezte vagy olvasmányélményeivel mosta össze.
Rachel Kushner: A Mars klub
Rachel Kushner: A Mars klub
Fordította: Müller Péter Sziámi, Müller Máté, Müller Brúnó Noé, Athenaeum Kiadó, 2018, 300 oldal, 3999 HUF
Mindig nagyon örülünk, ha kiderül, hogy valamelyik kiadó teljesíti az egyik kívánságunkat, nem volt ez másképp Rachel Kushner esetében sem. Man Booker-díjra jelölt regényében egy kaliforniai női börtönbe kalauzol, ahol az erőszak rutin, az időt pedig a reménytelenség és a kilátástalanság állítja meg. Főhőse, Romy, a gyilkosságért elítélt egyedülálló anya épp megkezdi kétszeres életfogytiglani börtönbüntetését (plusz hat évet), és miközben megpróbálja megtalálni a helyét az új életében, visszaemlékezik az elhanyagolt lányra, aki gyerekkorában volt, és a felnőtt nőre, akit férfiak százai használtak. A Mars klub klausztrofób, felejthetetlen regény arról, hogyan ír felül mindent a szegénység, és milyen, amikor az embernek már esélye sem marad, hogy irányítsa a sorsát. Mindenkinek, aki már vágja a centit az Orange Is the New Black új évadáig.
Naomi Alderman: Engedetlenség
Naomi Alderman: Engedetlenség
Fordította: Feig András, 21. Század Kiadó, 2018, 304 oldal, 3990 Ft
Ronit Krushka New Yorkból repül haza Londonba, mikor értesül édesapja, a köztiszteletben álló rabbi haláláról. Sokáig egy egész óceán választja el a helytől és a közegtől, amely szigorú szabályrendszerével évekig gúzsba kötötte a fiatal nőt. Ronit ortodox zsidó közösségben nevelkedett, hazatérése pedig ismét alaposan felkavarja az állóvizet, miután a közösség több tagja egyszerűen nem tud mit kezdeni Ronittal, aki nem tartja be a vallási előírásokat, nincs férjnél, sőt mi több, mindennek a tetejében a nőket szereti. Ronit nem egy engedelmes típus és nehéz beleszuszakolni őt a közösség által elfogadhatónak tartott mintákba. A hazaút rengeteg tanulsággal jár számára, főként, miután ismét találkozik fiatalkori szerelmével, Estivel, aki időközben Ronit unokatestvérének feleségeként éli az életét. A regényből Sebastián Lelio forgatott filmet A rabbi meg a lánya címmel, Rachel Weisz és Rachel McAdams főszereplésével.
