Ez a hét egy antiutópisztikus szatírával, egy Arthur C. Clarke-díjas regénnyel, és az Iszlám Állam által elrabolt fiatal lány történetével indul. Heti könyvajánló.
Dave Eggers: A Kör
Dave Eggers: A Kör
Fordította: Nemes Anna, Európa Könyvkiadó, 2016, 384 oldal, 3690 HUF
"Képzeljenek el egy tökéletes demokráciát, ahol minden politikus átlátható, és minden virtuális mosoly és homlokránc szebbé teheti a világot. Ahol nyomkövető chipet a csontjainkba ültetve előzhetjük meg az erőszakos bűncselekményeket, és egy észrevétlenül telepíthető, apró kamerával 0/24-ben figyelhetjük a világ minden pontját, a Grand Canyontól a Tahrír térig. Megvan? Akkor most képzeljenek el egy tökéletes demokráciát, ahol a titok bűn, a személyes vágyak önzésnek minősülnek, az egyén körvonalai pedig teljesen elmosódnak. Dave Eggers antiutópisztikus szatírájában a két világ tökéletesen lefedi egymást: a trendeket a Kör nevű techcég diktálja, létrehozva egy totalitárius államot, amelyhez a többség lelkesen kattintgatva asszisztál. Eggers hátborzongatóan, ám nagyon szórakoztatóan világít rá a globalizáció következményeire, és arra, hogy az elvirtualizálódó világ milyen mértékben károsítja az egészségünket. A Nagy Testvérnek erőlködnie sem kell, elég, ha megnézi a ValóÉn-profilunkat" - írtuk a Könyves Magazinban Eggers regényéről, melynek filmváltozatát idén mutatják be Amerikában Emma Watson és Tom Hanks főszereplésével. (Eggers regénye korábban a hét könyve is volt nálunk, hosszabban ITT olvashattok róla.)
Richard Morgan: A fekete férfi
Richard Morgan: A fekete férfi
Fordította: Roboz Gábor, Agave Könyvek, 2016, 602 oldal, 4280 HUF
2107-et írunk, a Földön béke honol. Bár a világnézeteket tekintve továbbra sincs egység a bolygón, de a háborúskodásnak vége, virágzik a globális kereskedelem és a nanotechnológia, a Marson létesített kolóniával pedig megkezdődött a vörös bolygó lakhatóvá tétele. Az előző évszázad során megvívott harcok azonban nem csak harmóniát eredményeztek: a fegyveres konfliktusokban bevetett génmanipulált katonák, az úgynevezett tizenhármas variánsok feleslegessé váltak, és a többség gyűlölt kívülállókként tekint rájuk. Amikor egy variáns rejtélyes gyilkosságsorozatba kezd, Sevgi Ertekin kapja a végtelenül erőszakos és intelligens alfahím kézre kerítésének feladatát. A nyomozásba hamarosan bekapcsolódik Carl Marsalis is, egy másik tizenhármas variáns, aki az ENSZ fejvadászaként saját fajtársainak letartóztatásából él. Az egyre kuszábbnak tűnő ügyben pedig nem csak a brutálisan meggyilkolt áldozatok száma, hanem a tettest üldözők közötti feszültség is napról napra nő. Richard Morgan a Takeshi Kovacs-trilógia lezárását követően írta meg A fekete férfit, melyért megkapta a rangos Arthur C. Clarke-díjat.
Farída Khalaf, C. Andrea Hoffmann: Az Iszlám Állam rabszolgája voltam - Farída szökése
Farída Khalaf, C. Andrea Hoffmann: Az Iszlám Állam rabszolgája voltam - Farída szökése
Fordította: Malyáta Eszter, Libri Könyvkiadó, 2016, 272 oldal, 3499 HUF
„Fogságom hosszú ideje alatt végig azt mondogattam magamnak: egy napon mindenki megtudja, mit tettek ezek a szörnyetegek velem és a barátaimmal. Semmi nem merülhet feledésbe.” Egy fiatal jazídi lányt 2014 nyarán elraboltak a falujából: az Iszlám Állam a férfiakat megölte, a nőket elhurcolta. A verések, a terror, az erőszak attól kezdve a mindennapjai részévé vált, ő maga pedig nem lett több, mint egy áru, melyet ugyanúgy adtak-vettek a piacokon, mint az állatokat. Farídának azonban sikerült megszöknie, és a sivatagon keresztül elmenekült. Kálváriája azonban itt nem ért véget: a menekülttáborban rá kellett döbbennie, hogy sajátjai kiközösítették, és megvetésük tárgyává vált.
