Bevallom, a legkomolyabb promótere vagyok A gyerek című Háy János-regénynek, mert annyira benne van minden fájdalom, szomorúság és humor az életünkből, hogy nem lehet nem szeretni. Háy hiába írta meg az utóbbi évek egyik legjobb regényét, mindig megmarad örök gyereknek a maga komolytalanságával.
Az Egymához tartozók című kötetről sokáig azt hittem, újabb elbeszélésgyűjtemény, de kiderült, hogy nem. Vannak benne novellák is, de útinaplók és Háy saját irodalomfelfogását is megismerhetjük. A beszélgetés még a Könyvfesztiválon készült, de kicsit elfelejtettem.
