Kolozsi László előző, A farkas gyomrában című regényében (kritika ITT, részlet ITT) a cigánygyilkosságok és egy lányrablás történetéből bontakozik ki a sok szálon futó történet, melyben a cigánymaffia és a Fekete Sereg nevű szélsőjobbos félkatonai szervezet is jelentős szerepet kap. Az új regény, A bejrúti járat hasonlóan érzékeny témákat fenyeget, és felteszi a kérdéseket: Meddig mondhatjuk, hogy semmi közünk a merényletekhez, a terrortámadásokhoz, meddig mondhatjuk, hogy csak áldozatok vagyunk? Meddig vagyunk urai sorsunknak? A Malév 240-es járata 1975 szeptember 30-án a Földközi-tengerbe zuhant, a katasztrófát egyetlen utas sem élte túl. De mi köze mindennek a magyar hadsereg viselt dolgaihoz a Don-kanyarnál?
Kolozsi László: A bejrúti járat
Athenaeum, 2016, 424 oldal, 2990 HUF
A haldokló nagyapa egy orosz szót suttog búcsúképpen az unokája fülébe, akit nem hagy nyugodni, hogy mit is akart mondani az öreg. Hogy közelebb kerüljön az igazsághoz, meg kell találnia a nagyapa Don-kanyarnál és a megszállt területeken vezetett naplóját. A naplót nemcsak ő akarja megszerezni, hanem mások is, az unoka élete pedig veszélybe kerül.
Kapcsolódó cikk:
A háborús feljegyzések, az elhallgatott borzalmak nemcsak az unoka, de a fiai sorsára is kihatott. Az elfojtásnak és az elhallgatásnak az lett a következménye, hogy a jeles biológus apa felszállt a Malév 240-es bejrúti járatára.
Olvass bele a kötetbe:
Kolozsi László: A bejrúti út_részlet by konyvesblog