B
Alexander Dumas: A három testőr
írta: Cs. Horváth Tibor
rajzolta: Korcsmáros Pál
Képes Kiadó, 2010, 1200 Ft
Amíg nem bukkan fel újabb képregény a Történeti Levéltárban, nyugodtan nevezhető A három testőr a legkalandosabb sorsú magyar kalandképregénynek.
A Korcsmáros Pál nagybátyjához, Nándorhoz (is) köthető történetben van elhárítás, Krisztus keresztje, titkos házkutatás, besúgók. Igazi csemege, kész regény, röviden itt olvasható.
A végeredményen nem látszik ez a sok történelem. A Képes Kiadó "Az irodalom klasszikusai képregényben" sorozatának nyolcadik kötete épp olyan szépen van újra kiadva, mint az előző hét, azaz jó minőségű papíron szép a nyomat, mintha tegnap száradt volna meg rajta a tus (pedig a felújítás digitális).
A Cs. Horváth-Korcsmáros mű - ami a szerkezetét, ritmusát illeti - olyan, mint a többi CSHT-módszerű adaptáció. A cselekmény érdekében kiemelt szövegek és párbeszédek, a képi történéseket kiegészítő hangulatfestés, nulla hangfestészet, az eredeti közléshez kialakított változatosságú plánok, a regény váza. Így is izgalmas és szórakoztató. A hangulatot Korcsmáros "realista karikatúrái" hordozzák, gyönyörű tekintetű nők, változatos testalkatú és orcájú emberek, groteszkba hajló gesztusok és mimika, (nem tudom megítélni) korhűség.
Hol találkozhattunk már az eredeti Dumas-regényciklus többi részével? A kilencvenes években a Füles közölte a Cs. Horváth Tibor által kettébontott Három testőrt (A királyné nyaklánca és a Mylady bosszúja). A Vasálarcos (a Bragelonne vicomte második része) a Randall Wallace-filmmel egyidőben ment (1998). Ezt és a tavaly megjelent Húsz év múlvát Kiss Ferenc írta, valamint forgatókönyvben már készen van a Tíz évvel később, a Bragelonne vicomte első része, és elkészült Paul Féval művéből a D'Artagnan fia - mindet Fazekas Attila rajzolta/rajzolja. KF képregénygondozóval együtt egyben szeretnék megjelentetni, mindösszesennel téve pontot erre a szerteágazó i-re.
Érdemes betekinteni a felújítás folyamatába. Garisa H. Zsolt - a Képes Kiadó állandó restaurátora - elmondta, hogyan történik mindez. (A kérdéseket kihagytam.)
- Igen, egyedül nyomtam végig a felújítási procedúrát. Kivéve a borítót, mert azt (szokás szerint) Varga Zerge Zoltán színezte ki.
- Nem jól tudod. A klasszikusok közül volt olyan, amit nem kellett felújítani (A láthatatlan ember, A nyomorultak). Ezek csak színes borítót kaptak.
- Korcsmáros Gáboréktól (kiadó, a rajzoló unokája) általában megkapom a beszkennelt oldalakat. Innentől kezdve egyszerű a dolgom. Azt kell játszani, hogy Korcsmáros Pál vagyok. Amennyiben sérült, szakadt a rajz, akkor vissza kell rajzolni eredeti állapotára. Ha hiányzik pár oldal, azt újra kell húzni (egy régebben megjelent, sokszor nagyon rossz minőségű nyomat alapján). Esetleg ahol a cím és az alkotók voltak feltüntetve (mert anno a képregényeket folytatásokban közölték), ott az üres helyeket ki kell tölteni rajzokkal.
A
-fekete-fehérben megjelent kiadványoknál csak tiszta fekete vonal maradhat, ezért a papíron vékonyan satírozott részek szkennelés után gyakorlatilag elvesznek (a gép szerint azok nem feketék, csak szürkék), így ezeket a satírozásokat vissza kell húzni feketével, és akkor már nyomtatásban is szépen látszani fognak. Egyetlen pixellel sem térhetek el az eredeti rajztól, hiszen akkor már nem úgy nézne ki az a kép, mint ahogy kell.
- Átlagosan 3 órát bíbelődtem 1-1 oldallal. Naponta nagyjából 3 oldal készült el. Összesen 72 oldal volt. A többit számold ki...
- Az ajánló oldalt (ami eddig még soha sehol nem jelent meg... és amire annak idején Kiss Ferenc talált rá Korcsmáros hagyatékában) újra kellett rajzolnom, mert nem volt meg eredetiben. Csak egy kis méretű, elég rossz minőségű JPG állt rendelkezésemre, ez alapján kellet kitalálni, hogy tulajdonképpen mit is látok a pixelháborúból... Ha egy kis JPG-t felhúzok egy A4-es 600 dpi-s méretre, a vonalakból annyit lehet látni, mintha egy olajfestékkel festett óriási tájképet nézne az ember 2 cm-ről. Egyszóval ez nem volt egyszerű feladat, de a végeredményen természetesen ezt nem látni: pont, mint az eredeti!
