Simon Márton: Polarodiok
Libri, 88 oldal, 2013, 1267 HUF
(forrás:Polaroidok Facebook)
Alig pár hete jelent meg Simon Márton második verseskötete, a Polaroidok, de az igazi rajongók máris a bőrükön viselik kedvenc idézetüket. Mi is fejezhetné ki jobban a rajongást, mint a szív fölé tetovált költői hitvallás? Ám az egymilliomodik stilizált vonneguti ánusz, vagy A kis herceg mottói helyett varrassunk inkább Örkény egypercest, Fodor Ákos haikut, vagy mérsékelten optimista Charles Bukowskit.
Csöndben ne lépj az éjszakába át (…) Dúlj-fúlj,ha megszakad a napvilág, adta Dylan Thomas szájába a szavakat Nagy László. Magyarul jobban hangzik?
Egész hátas szonettek helyett tetováltassunk diszkrét szerelmes félmondatot, például E.E. Cummings Magammal cipelem a szívem című verséből. Az igazán megszállott Cummings-rajongók választhatják a Halottas urna két füle E. E. Cummings magángyűjteményéből című Tandori-verset is. Garantáltan kevesebb fájdalommal jár a felvarrása.
Ha mégis ragaszkodunk a 12+2 sorhoz, akkor csakis Shakespeare jöhet szóba. Vajon hány szonett fér el egy bölcsészháton? (A képen a 116. részlete, amely Szabó Lőrinc fordításában így szól: "Szerelem a szerelem/Amely hőfokot más hőfok szerint nyer")
Anonim alkoholisták, mogorva vén fráterek és a boldogság kék madárára vadászó, önjelölt ornitológusok dekorálhatják bőrüket egy szokatlanul optimista Bukowski-citátummal. (in: Forró vízi zene).
Depresszióra hajlamos japánok, és öntudatos főnixmadarak próbálkozzanak Sylvia Plath Lázár kisasszony (Lady Lazarus) című versének utolsó sorával, amely Tandori Dezső fordításában így hangzik:
Hamu alól
Rőt haj, kicsapok,
Levegőt: embert falok.
Galambos Gáboréban pedig így:
Lánghajammal
Szállok,én a porból kikelek
Mint a levegőt, férfit eszek.
Nektek van irodalmi tetoválásotok?
