Ötvenedik kötetéhez érkezett a Helikon Zsebkönyvek sorozat, amely elérte, hogy a bölcsészkar 100 méteres vonzáskörzetén kívül is menő legyen könyvet hordani a kabátzsebben. A sorozatban jól megfér egymás mellett a magyar klasszikus és a keleti filozófia, Franz Kafka és Rejtő Jenő. Egységes és vibráló arculatáért Szabó Levente a felelős, akit a kiadóval való közös munkáról, a könyvek grafikai szabályrendszeréről és a kedvenceiről kérdeztünk.
Mind az 50 könyvet elolvastad a tervezés előtt? Mennyire fontos ismerni a szövegeket?
Nem, erre szinte soha nincs elég idő. A szöveg ismerete nélkül nem lehet jó borítót készíteni, de egy jó szerkesztő elő tudja készíteni úgy az anyagot, hogy a grafikus tisztában legyen a könyv üzenetével és a fontos motívumokkal.
Hogy alakult ki a sorozat arculata? Mennyire érzed előnyét vagy hátrányát a saját magad által kitalált koncepciónak?
A Helikon Kiadó keresett meg az ötlettel és teljes szabadságot adtak, csak annyi kikötés volt, hogy az árnak és a sorozatcímnek minden borítón szerepelnie kell, illetve duotone nyomtatással készülnek a könyvek. Ezzel már el lehetett kezdeni a tervezést, és az első tervek után már tudtuk, hogy ez egy jó irány lesz, és el is kezdtünk a végleges borítókon dolgozni.
Az 50 Helikon Zsebkönyv borítója (Kattintsd végig a galériát!)
Mennyire távolodhat el a borító illusztrációja a szövegtől? Mennyire fontos, hogy egy könyv ikonikus mozzanatait emeld ki, és mennyire válik hangsúlyossá a saját olvasatod?
Csak annyira, amennyire még az üzenetet erősíti, öncélúan nem lehet kiemelni kedvenc részeket egy történetből.
Teljesen szabad kezet kapsz, vagy a szerkesztőknek általában van kifejezett kérésük?
Nem emlékszem kifejezett kérésre azon kívül, hogy természetesen jelzik, ha szerintük az adott vázlat nem a könyv üzenetét sugározza. Van egy-két cím, amivel nehezen jutottunk dűlőre, mert eleve nehéz volt összefoglalni, hogy miről is szól a mű.
4/4 - Baranyai / Kárpáti / Szabó / Vidák
A kArton Galéria összehozott négy grafikus-illusztrátort egy közös kiállításra, ahol Szabó Levente Helikon-borítói is megtekinthetők.
Megnyitó: 2017. március 9., kArton Galéria
A kiállítás 2017. március 10 – április 7. között látható
Mi alapján dől el a borító színe?
Vannak olyan címek, ahol nincs választási lehetőség, A skarlát betű például, de sokszor a kiadó dönt, hogy az egyszerre megjelenő könyvek színei passzoljanak.
Melyik a kedvenc borítód?
Sok kedvenc van, de talán Machiavelli A fejedelem és Stefan Zweig Sakknovella című könyveinek borítói. Ezek nagyon kemény, stilizált grafikák, de ezt nem lehet végigvinni 50 címnél, amiben Jane Austen regényei és a keleti filozófia is szerepelnek.
Volt olyan külföldi sorozat, ami inspirált?
Ilyen léptékű sorozatot nem tudok mondani, de a Penguin által kiadott F. Scott Fitzgerald-kollekciót nagyon szeretem, illetve illusztrált borítóval talán Matt Taylor John Le Carré-sorozatát, amit szintén a Penguin adott ki.
Baranyai (b) András mondta rólad a Könyves Magazin Sorvezető rovatában: "Az utóbbi évek magyar terméséből egy könyv helyett hadd emeljek ki inkább egy teljes sorozatot a rendkívülisége miatt. Ez pedig a Szabó Levente által tervezett Helikon Zsebkönyvek volna. Nagyon jó példa arra, hogy egy jól átgondolt grafikai szabályrendszer milyen gazdagon tud együttműködni az illusztrált felülettel." Be tudod mutatni nekünk, hogy milyen az a grafikai szabályrendszer, amit kitaláltál?
Az egész arculat az élére állított négyzetből indult ki, ebből következett a 45 fokos terülőminta és a rácsszerkezet is, amihez csak egy kemény, egyenes vonalakból álló rajzi világ passzolt. Ehhez minden borítónak alkalmazkodnia kell, de nagy szabadságot ad, hogy a pozitív-negatív foltokkal mit mutatunk vagy takarunk el éppen. Az már az adott történeten múlik, hogy a középső nagy négyzet végül hogyan funkcionál a borítón, mert lehet az hegycsúcs vagy gödör, esetleg ablak is, mindig a helyzetnek megfelelően. A Behance oldalamon ez talán jobban látható, de itt van egy egyszerű ábra az alapokról.
